Miért nem fogadnak szót a gyerekeim (12 és 8 évesek)? Bármit mondok nekik nem csinálják. Nem azt kérem tőlük hogy nekem segítsenek.

Kovetkezetesseg kell.

Ketszer elmondod, ha nem indulnak, nem csinaljak, -10 perc mesenezes, vagy a nagyobbiknak telefonozas.

Megy majd a hiszti, de ha higgadt maradsz, es nem tudnak kijatszani, megertik.

Az en lassan nyolcevesem is kezdi a hatarokat feszegetni, bizony mivel nem pakolta el a legot, eltettem harom napra, huzza az idot este a furdessel, akkor nincs esti tevezes, volt amikor annyira kihuzta a gyufat, h nem is olvastunk neki. Parszor ez elofordult, azota csak figyelmeztetni kell, es osszekapja magat.

Kicsiket tanitok, es elhiheted, ha nem lennek kovetkezetes, a fejemre nonenek, ott is kell jatekbol kiallitani, hangoskodaskor ujra sorakozni, hoztam mar be oket azonnal az udvarrol, mert nem tartottak a sort, kiabaltak a folyoson, vagy epp futottak.

Ehhez tarsulnia kell a dicseretnek is, nem csak ugy altalanositva, h ugyes vagy, hanem kiemelve, h lattam, milyen szepen fegyelmezetten igyekeztel az ebedloben viselkedni. Eszre kell venni a jot is, mert a folyamatos buntivel az ellenkezojet ered el, es egy dacos, merges gyerekkel, aki azt erzi, h jot nem is tud csinalni, szinten nem lehet jol egyutt dolgozni. Ugyanezt kell kicsiben otthon csinalni, hiaba faraszto, de a gyerekeknek kell a hatar, akkor erzik biztonsagban magukat.

Azt hiszem, hogy ott kezdeném a dolgot, hogy leülnék velük megbeszélni ezt a helyzetet. Elmondanám, hogy ekkora gyerekektől elvárható, hogy ilyen alapvető dolgokban közreműködjenek. Hisz gondolom, hogy ha ők kérnek tőled valamit, te is teljesíted.

Valamint ilyen esetekben választási lehetőséget adnék.

Úgy értem, hogy ha szólnék neki, hogy menjen fürödni, azt mondja, hogy mindjárt, akkor megkérdezném, hogy miért? (Pl. ha olvas, de van fél oldal hátra, akkor lehetőséget adnék, hogy kap 10 percet, hogy befejezze, de akkor újabb szólítás nélkül indulás fürödni) ha ez nem teljesül, akkor szólnék még egyszer, de akkor elvárnám hogy menjen is. Ha továbbra sem, akkor viszont valami szankciója legyen a dolognak. Mert ha következmények nélkül tépem a szám, annak nem lesz hatása. De ezeket a dolgokat, csak olyan esetekben alkalmaznám nyilván, ha időben, és helyileg megengedhető.

Igen, ott mentél tévútra, hogy üzletként tekintettél dologra; te megcsinálsz valamit, ők pedig kötelezően hálásak.

Az emberek nem így működnek, főleg a gyerekek nem.

Következetesség kell, ahogy előttem is írták.