Három éves kislány most szeptemberbe kezdte az ovit. Az elején semmi gond nem volt, de úgy egy hónapja nem hajlandó megszólalni. Hallottatok már ilyet?

Szakemberhez kell fordulni minél előbb, valószínűleg az alábbiról lehet szó:

Mutizmus meghatározása

Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél. Általában ezek a gyermeke jó képességűek, de különböző szituációkban, különböző személyekkel kapcsolatban nem szólalnak meg, a gátlást nem tudják leküzdeni, aminek komoly pszichés okai vannak.

Az elektív mutizmus (választott némaság) meghatározása

Az elektív mutizmus a szocializáció jellegzetesen gyermek és serdülőkorban kezdődő zavarainak csoportjába tartozik. Markáns, emocionálisan meghatározott szelektivitás a beszédben, a gyermek bizonyos helyzetekben jó beszédképességről tesz tanúbizonyságot, míg más helyzetekben nem beszél. A zavar rendszerint társul jelentős személyiségvonásokkal, mint szorongás, visszahúzódás, (túl)érzékenység és ellenkezés. (BNO-10 szerint)

További jellemzők

Az ebben szenvedő gyermek visszautasítja a beszédet, kiválasztott személyekkel vagy helyzetben vagy időpontban kommunikál. A gyermek beszédprodukciója és beszédmegértése ép.

Leggyakrabban óvodáskorban, de ritkán az iskolába kerülés idején lép fel. A korábban már jól beszélő gyermek bizonyos helyzetekben vagy feltételek mellett nem beszél. A fellépő tünetnek nincs bevezető szakasza, hirtelen jelentkezik, általában előzmény nélkül. A gyermek dönti el, hogy kit vesz a kommunikációs körbe. A legsúlyosabb esetekben csak a szűk családdal tartja fenn a beszédkapcsolatot, de idegenek jelenlétében még családtagokkal sem. Enyhébb esetekben a gyermek a családtagokon kívül másokkal is kommunikál, de csak bizonyos helyszíneken és bizonyos személyekkel. Az elektív mutista gyermek következetesen "tartja" némaságát, ebből nem mozdítható ki, sem kéréssel, sem utasítással.

Az állapot kialaulása környezeti, pszichés eredetű, de az ártalmak csak azoknál a gyermekeknél váltanak ki tartós viselkedésváltozást, akiknél ezt alkati adottságok is elősegítik.

A mutizmus feltárásában és felismerésében a differenciáldiagnózis a megfelelő út.

Sajnos az ovikezdés sok gyereknek ilyesztő. van aki így vészeli át, van aki úgy, de tény hogy megviseli őket. van akinél 3 hónap múlva jön elő, van akinél rögtön az elején. sokan újra elkezdenek bepisilni vagy bekekilni, esetleg visszaszoknak a cumira. van aki agresszív lesz, van aki csöndes. próbáljanak sokat vele lenni, esetleg járjanak össze közösen más anyukákkal így a kislány könnyebben hozzászokik a társasághoz, biztonságban, amikor akar anyuhoz tud menekülni. valószínűleg eleinte csendben figyelné a többieket, aztán érdeklődve néha közelebb menne, majd ezek a távolságok elnyúlnának.

mondják el neki azt is, h nem azért kell menni oviba, mert anyuék nem akarnak vele lenni, hanem azért, mert neki ez a munkahelye, anyának is és apának is van munkahelye.

az én kislányom 3,5 évesen kezdte az ovit. az előttelevő fél évet közös látogatásokkal kezdtük. bementünk hetente 3 alkalommal 1-2 órára közösen játszani.

remélem minden rendbejön.

Pedagógusként nekem is a mutizmus ugrott be elsők között.Mindenképpen, hamar szakember.....

Minden jót.