Miért nem alszik rendesen?
Kezelhetetlen 5 éves!
Kb.2 éves kora óta szinte minden este megy a műsor. Pisi,kaka,szomjas,éhes,fél...pedig lefekvés előtt mindent lerendezünk. Megbeszéljük mi lesz másnap,puszi fekvés...és kezdődik. Este 1 órát ordított ezzel felkelti a tesóját is.Hittünk neki az elején kapott enni,inni,esti fényt...de kikészítő ez minden este. Volt bünti emiatt,jutalom ha véletlenül rendesen aludt,de minden hatástalan. Mintha süket lenne mikor szépen beszélek hozzá,de annyira ordít hogy nem hallom a saját hangom. Ilyen minden mással szemben,ha valamit nem engedek annyira próbálja az akaratát erőltetni és nem adja fel,kitartó. Van hogy ajtót csapkod,rugdos...nem tudom kezelni. Se szép szóval,se csúnyával semmivel. Következetes vagyok,de semmi eredménye. Ha azt mondom neki,hogy másnap nincs mese nem érdekli...másnap ugyanugy kiveri a balhét a mese miatt. Mindenért dühbe gurul. Oviba is panaszkodnak rá,hogy nem reagál ha rászólnak,mintha süket lenne. Próbáltam,hogy megölelem mikor dühös,de nem hat. Csak mondja,mondja és ordít : (
Érdemes lenne elvinni pszichológushoz, hátha ő egy pár alkalommal ki tudná deríteni az okát.
-másnap ugyanúgy kiveri a balhét a mese miatt-és meg is kapja?
Nem kapja meg.
Mikor teljesen normális akkor megbeszéljük, bocsánatot kér,meg ígér mindent,hogy jó fiú lesz...
Nap közben is megbeszéljük,hogy este hogy fogunk aludni,megígéri, hogy úgy lesz,de sosem tartja be.
Mennyire tudsz türelmes maradni vele? Jut rá elég időd, amikor kettesben játszotok?
Bár az én kisfiam még csak 2.5 éves, de ilyen viselkedése akkor szokott lenni, amikor sok a dolgom és alig tudok leülni vele játszani. Ilyenkor próbálja felhívni a figyelmet magára. Néha ő is bepróbálkozik este, pedig megvan a "rituálénk", de még utána pisilni akar, meg feküdjek oda mellé stb. De ha türelmesen kezelem és sokat játszunk, akkor ő is sokkal kiegyensúlyozottabb és este sincsenek gondok, mese után szépen elalszik egyedül. Napközbeni hisztikkel ugyanez: ha türelmetlenül mondogatom csak neki, hogy "nem szabad, fejezd be, elég volt", akkor csak azért is csinálja tovább... Sokszor elég ilyenkor csak pár percre rá figyelni és már nem is így viselkedik.
Nálunk ugyanez ment 2 éves korától, most 4 éves. Nem tudom mitől volt és nem tudom mitől maradt abba, de egy ideje már nem ordít, azt hiszem csoda történt. Neki nincs tesója, ovi után lefekvésig együtt vagyunk, vele foglalkozik a család, szóval nem szeretethiányos. Elaludni is úgy alszik, hogy összebújunk, simogatom a kis arcát.
Gondoltam arra is, hogy biztos üres a szeretettankja, de ennél többet, amit most foglalkozunk vele, nem tudunk együtt lenni. Ennél türelmesebbnek, amilyenek most vagyunk vele, nem lehet lenni. Folyamatosan agyaltam, hogy milyen olyan stressz érheti, amiről én nem tudok, oviban pl. de semmi-semmi-semmi megoldáshoz nem jutottam, ami kiválthatná nála ezt a viselkedést.
Úgy döntöttünk elmegyünk a gyermekpszichiátriára, mert megijesztettek ezzel a viselkedéssel kapcsolatban és mostmár a végére járunk mitől van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!