Ti mit tennétek az alábbi esetben? Beteg gyerek:

Szerintem nem tudnám otthagyni. Hazavinném, de valószínű én keresnék neki valami bentlakásos intézményt, de látogatnám, nem hagynám teljesen magára.

Van ennél kisebb gondozást igénylő a rokonságban, fele életét intézetben, felét otthon élte le, mert az anyuka nem merte felvállalni a teljes bentlakást, tönkretette a családot. Elváltak, felőrölte az erejüket.

Mi most várjuk első babánkat, nem tudom milyen szülőnek lenni. Így elsőre azt mondom, hogy nem vinnénk haza :(

De aztán ki tudja, ha megszülném, hogy változna a véleményem.

Nagyon nehéz kérdés ez, nem hiszem, hogy ezt érdemben meg is lehet válaszolni. Most tisztán racionálisan és az eszemre hallgatva azt mondom, hogy van itthon három egészséges kisgyerekem, és ha lenne egy 4. és bizony így járnék vele, otthagynám a beteget a kórházba, de ez csak elmélet.

Ha valóban megtörténne, már nem tudnék csak racionális és ésszerű döntést hozni, mert bizony az érzései is felélednénak ez embernek.

Otthagynám- de belebetegednék lelkileg, hogy szegény magatehetetlen gyerkemet otthagytam egyedül és sose fogja senki szeretni, nem fogják szívvel ápolni, csak egy beteg gyerek lesz egy inézetben. Nem lenne nap, hogy ne gondolnék rá, hogy mit csinálhat... stb.

Ha hazavinném, akkor meg sajnos előbb utóbb a családot őrőlné fel a betegsége.

Egyszóval valószínű, hogy mentálisan így is úgy is rámennék bármit is döntenék.

Te ilyen helyzetben vagy, vagy csak elméleti a kérdésed?