Nem bírnak a gyerekemmel az oviban. Miért? Bővebben, talán kicsit túl bőven, lent.
4 éves a gyerkőcöm. Sosem volt az az "elülök a sarokban" és a "hagyom magam" fajta. De ma meglepett az óvónéni. Megállított és elmesélte, hogy kb. két hete semennyire nem hallgat rájuk a fiam, a karácsonyi próbák alatt inkább a földön csúszik-mászik, nem hagyja aludni a többieket, két percet nem tud nyugton maradni. Mondta az óvónéni, hogy nem megy egész nap a "hagyd abba, ide figyelj, ezt csináld, azt ne csináld" duma a részükről, nehogy ez maradjon meg a gyerekben. Nem hat rá a büntetés sem, ha kiküldik vagy neki kell egyedül összepakolni... (kimegy szó nélkül, összepakol egyedül szó nélkül) Dicsérik is a jótetteiért, szóval nem csak a számonkérés van.
Egyke gyerek, otthon nem igazán kell osztoznia, nagyobb társaságban csak az oviban van.
Otthon nekem vannak (lennének) elvárásaim a gyerekkel szemben, apának már nem annyira....
Ezen vitatkoztunk is sokat már.
Valószínűleg apával kell áttárgyalnom a dolgot, hogy legyen ő is következetesebb, de hogyan tudnánk ezt úgy véghez vinni, hogy ne az legyen, hogy most hirtelen semmit nem szabad, vagy semmit nem ÚGY szabad, mint eddig.
Vagy ez a megoldás? Egyik napról a másikra "bekeményíteni"? Nem akarom, hogy nagyon megviselje a gyereket. De azt sem, hogy kilógjon állandóan a sorból és emiatt esetleg később kirekesztett legyen!
Ha van, volt hasonló eset a családotokban, környezetetekben, nagyon szívesen venném a ti történeteteket, és esetleg, hogy hogyan sikerült változ(tat)ni.
válasza:Ne haragudj, hogy nem a kérdésedre válaszolok (nincs gyerekem, nem tudok segíteni), de nagyon szimpatikus benned az, hogy te nem az a fajta anya vagy, aki elhordja az óvónőt mindennek, amiért rosszat mer mondani az ő angyali természetű szent gyerekére!
Sok anyuka példát vehetne rólad.
válasza: válasza:Aranyos vagy #2! :)
Azok pontoznak le engem, akik idejönnek szidni a panaszkodó óvónőket! :)
De aláírom, hogy a kérdés szempontjából nem hasznos a válaszom, mert nem tudok sajnos érdemben segíteni.
válasza: válasza:nekem is 4 éves a fiam.
októberben nagyon el lett kapatva, mindketten nagyon betegek voltunk a férjemmel, ezért 2 hétig a nagyszülőknél volt (ráadásul nem is egy "pár" nagyszülőnél, mert elváltak, így 2 héten keresztül kézről kézre járt 3 ember között, sajnos kórház miatt mi nem tudtunk vele lenni :()
szóval borzasztó volt amikor visszakaptuk, és akkor bekeményítettünk. egyik napról a másikra. leültünk vele és elmondtuk neki, hogy holnaptól nem lesz egész nap tv-nézés, számítógépen játszás és ami nálunk már nagyon esedékes volt, bevezettük azt is, hogy egyedül kell elaludni :) másnap már úgy csináltunk mindent ahogy ígértük is, szépen következetesen, nem engedtünk a hisztinek. persze foglalkoztunk vele, sokat játszottunk vele, este több mesét olvastam neki, tehát azért valahol kompenzálva lett, de ahhoz tartottuk magunkat amit megbeszéltünk és egyébként egyáltalán nem volt vészes, azt hittem nehezebb lesz :)
értelmesek nagyon már ebben a korban, simán tudsz változtatni, lényeg, hogy beszéld meg vele és ne azonnal, hanem kösd valamihez, tehát legyen a változás holnaptól vagy hétfőtől vagy ovi szünettől, stb.
viszont ez tényleg csak úgy megy, ha a férjed partner ebbe. ha ő mindent megenged, olyat is, amit te nem akkor el van veszve az egész. ha nagyon nem akar belemenni akkor inkább álljon hátrébb pár hétre de ellened ne cselekedjen mert azzal pont te leszel kijátsszva és ez az oviban még rosszabbul fog kijönni rajta
Köszönöm mindegyikőtöknek!!!!! :) (amikor "frissiben" olvastam, még el is bőgtem magam a szavaitokon....)
És bocs, hogy csak most reagálok. Aztán kicsit megnyugodtam ám.
Amikor "elkapott" az óvónéni, akkor teljesen úgy nézett ki, mintha a gyerekem állandóan ilyen lenne. Aztán pár nap múlva felhívtam a másik óvónénit...
Kb. 20 percet beszélgettünk, kiderült, hogy a műsor próbáján nem bír nyugton maradni, egyébként nagyrészt jól megvan. (bár mint írtam, nem egy halálnyugodt gyerek, de ezt én nem bánom, még akkor sem, ha így kicsit nehezebb az óvónéniknek - és nekünk is. nem lehet minden gyerkőc egyforma, nem??) Aztán amikor a karácsonyi műsoruk volt, egyszerre leesett, mi volt a gondja a fiamnak: kb. 20 perces műsor, amiben a vége felé kellett bejönnie pár társával 2 mondat erejéig. asszem én sem bírtam volna negyed órát nyugton ülni, amíg a többiek szerepelnek)
Egyébként itthon megbeszéltük a dolgot újra, most már apa is kicsit következetesebb. :) Jó irányba haladunk, úgy érzem.
Az egyedül elalvás az nálunk is gond sajnos. Illetve még nem, mert minden este valamelyikünkkel alszik el. Ezen akarunk mi is változtatni, de most meg közbejött az, hogy elkezdett félni a sötéttől, a szellemektől, a mumusoktól stb. Pedig már pedzegettük neki, hogy karácsonykor, ha megjön a Jézuska, onnantól egyedül alvás lesz. Most napoljuk a dolgot, arra gondoltam, veszek neki egy világítós teknőst (ami a csillagokat vetíti a plafonra), ha az megjött, akkor azzal aludhat. Szerintetek?
Most már egyébként kezdi megérteni, hogy szellemek, mumusok és egyéb szörnyűségek csak a mesékben és a képzeletünkben vannak, de a sötét még gázos. :) Bár már próbálgatjuk azt is egy ideje, hogy villany le-villany fel, minden ugyanúgy marad, csak nem látszik sötétben...
Nagyon boldog ünnepeket kívánok nektek és még egyszer köszönöm!!!!!!!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!