Most akkor autista a gyermekem vagy még sem autista? Érintett szülők vannak itt?

várj egy évet. enyém 2 éve kapta meg az autizmus gyanút, 1 éve nem vették le róla, de azt mondták, hogy valószínűleg nem az, most konkrétabban nem fejteném ki.

jövő hónapban megyünk az idei kontrollra, szerintem idén leveszik róla, mert ami furcsasága volt, azt elhagyta, amiben lemaradása volt azt teljesen behozta, semmi tünet nem jött elő azóta és a kora is jó hozzá már idén, elég nagy ahhoz, hogy ne is számítsunk már újabb furcsaságok előjövetelére :)

tudom, hogy nagyon nehéz, én is 2 éve mindenfelé vittem, 4 helyen vizsgáltattam meg, de így butaság volt, mert tényleg az idő az ami kell ahhoz, hogy kiderüljön.

és hát tényleg a vadaskert a legjobb, így szerintem 1 év múlva nyugodtan oda is visszaviheted

Én többször vittem a gyermekemet a Vadaskertbe. Valahol mindig úgy éreztem, hogy picit gyanús, ezért vittem. Bár a klasszikus tünetek közül alig-alig volt pár (repetitív mozdulatok, így repkedés hiányzott, szemkontaktus van, alig-alig echolál, stb), mégis úgy véltem, hogy valami nem kerek. Most voltam harmadjára a gyermekkel és a neurológusok, pszichológusok vizsgálata alapján a gyermeknek valóban van egy-két olyan dolga, ami érdekes, de a pontozások, megfigyelések, tesztelések alapján összességében az autizmus diagnosztizálásához vagy akár egyértelmű gyanú megadásához nem volt elég, nála lehet akár személyiségjegy is, a-betűs gyanút sem kaptunk. Azért figyelni kell a gyermekekekt, mi legközelebb egy év múlva megyünk, addigra meglátjuk, hogy hogyan alakul. Természetesen, ha akad valami, akkor korábban is mehetünk.

A Vadaskertben tényleg jó helyen van a gyermek, én őket és az autizmus alapítványt tartom megfelelő helynek, hogy a gyermekekről reális képet alkossanak. A legtöbb pszichológus, orvos, pszichiáter nem elég képzett ahhoz, hogy valóban összerakjon egy képet, a Vadaskert azonban erre és más egyéb hasonló (hiperaktivitás, figyelemzavar) dologra egyértelműen rá van állva, szinte kizárólag ezt látják nap mint nap, tudják, hogy mikor kell azt mondani, hogy gyanús, vagy azt, hogy egyértelműen az.

Ne keseredj el, nem az a lényeg, hogy ki van-e mondva, le van-e írva, hanem az, hogy hogyan lehet tovább lépni, milyen fejlesztéssel lehet a legjobbat kihozni belőle. Ha furcsaságai vannak egy gyermeknek, azt diagnózissal és diagnózis nélkül is fejleszteni lehet és kell. A tudat persze borzasztó tud lenni, hogy megkapta a diagnózist. Én is fellélegeztem, amikor végülis az jött ki, hogy nem adnak gyanút egyelőre, de én tudom, hogy akkor is van egynémely érdekes dolga a gyermeknek és ennek megfelelően tanítgatom, figyelem.

Megkérdezhetem, hogy mi alapján lett autistának címkézve?

Teljesíti a triádot? (szociális interakciók gyengesége, kommunikációs zavar, rugalmatlan viselkedés, sztereotip mozgások?

Így neten, látatlanban sajnos nem lehet senkit diagnosztizálni, de úgy gondolom, hogy a Vadaskertben vannak olyan jó szakemberek, hogy csak akkor adnak diagnózist, ha abban teljesen biztosak. Azt bizonyára tudod, ahogy az autizmus egy spektrum és vannak súlyosan és kevésbé érintett gyerekek is, akiken kívülálló laikus alig veszi észre a problémát. Ez utóbbi csoport megfelelő fejlesztés mellett teljes életet élhet, de nagy hangsúly van a fejlesztésen.

Az autikra egyébként sajnos jellemző lehet ez a fajta hullámzás, hogy egyik percben ilyen, a másikban olyan.

Szerintem a legjobb most, ha minél hamarabb nekiálltok a fejlesztésnek heti sok órában, (amit ti csináltok természetesen és csak egy részét a gyógypedes) elmentek szülőtréningre és megpróbáljátok ebből a kis gyerkőcből kihozni a maximumot.

Tudom, ez most borzasztóan nehéz, de hidd el, ha beszél a kis drága, önellátó, be tud illeszkedni a közösségbe, akkor sok szempontból nyert ügyetek van!