"Hiperszenzitivitást" hogyan diagnosztizálnak gyerekeknél?

Ez egy veleszületett sajátosság adott egyénre .

Sok nehézséggel jár az illetőnek és a környezetének is egyaránt.

Az érintettnek előbb-utóbb meg kell tanulnia ezzel együttélnie ,a környzet elfogadása sokat segít .

Lelkileg mindig instabilak maradnak ,pszichés betegségekre hajlamosabbak .

Nem kinőhető,együtt kell élni vele .

Amennyiben kétségek merültek fel benned mindenképpen mutasd meg szakembernek ,ártani nem ártassz vele .

Csodát tenni a szakember sem fog tudni ,egyik napról a másikra pláne nem ,ez az idegrendszeri túlérzékenység meg fog maradni.

MIvel elég pici gyermekről van szó ,az ő kis személyisége még nagyon sokféleképpen alakulhat,semmi messzemenő következtetést nem szabad elhamarkodni vele kapcsoltosan,bár az alapvető személyiségjegyek,temperamentum az maradandó ,de még így is okozhat később meglepetéseket a gyermek azzal,hogy milyen irányba alakult a saját határain belül persze.

A gyermeket teljes természetességgel kell elfogadni olyannak amilyen ,nem felnagyítani a problémát ,nem sajnálgatni ,de mégis a háttérből folyamatosan segíteni ,így lesz képes arra,hogy ő maga is el tudja fogadni saját magát olyannak amilyen .

Ha megvan a biztos érzelmi háttér arra lehet építeni .