Titkol, esetleg rejteget valamit előlem a lányom?

Szia Kérdező!

Tényleg ne Magad hibáztasd, mert Te példás Anya vagy, hogy figyelsz a Lányodra!!!

Sajnos igen, léteznek ilyen oldalak, fórumok, ez elég szomorú. :/ És persze a találékony tinik meg is találják.

Egyszerűen képtelenek felfogni az oda írogatók, hogy nem a koplalás vagy a hánytatás, hashajtózás a megoldás, hanem a sport és az ésszerűen kialakított, változatos étrend...

kedves anyuka!

korábban is sokat válaszoltam ide Neked, most csak azért írok, hogy tényleg ne okold magad.

1., ez egy betegség és nem elhanyagoltságból eredő úri hóbort. (utálom, mikor azzal jön valalki, hogy nagyanyáink korában nem volt bipolár depresszió, mert a krumpliföldön kapálva nem értek rá ilyesmire. Nem mi? Ugyanúgy ugráltak az elhanyagolt asszonyok a kútba, meg szerelmi zavarosok a patakba vagy kötötték fel magukat a depressziósok. Na szóval pszichés zavar mindig is volt, és lesz) De ez betegség. Egy leukémiás, cukorbeteg vagy egy skizofrén gyerek anyja sem gondolhatja, hogy ő az oka a betegségnek. A lányod lelkileg születetten ilyen érzékeny és ha ingatag körülötte a helyzet, akkor így reagál rá. Van akit a stressz pl hogy kevesebbet van otthon a szülő, étkezési zavarba visz, van aki gyomorfekélyes lesz idegességében, van aki lázadó s suliból lógós kamasz, van aki szektás, szóval nem Te tehetsz róla, van egy pszichés hajlama a lányodnak erre az egészre. Először is ezt fogadd el. Ez ellen persze küzdeni kell, de mindig lesznek jobb és nehezebb időszakok, most éppen az utóbbi van.

2. A rutin, a napi menetrend sokszor szokott segíteni az ilyen külső inger okozta vészválaszokon. Ha megvan az a napi biztos és fix folyása, medre a dolgoknak, ami változatlan minden áldott nap. Nem kell itt a háromszor lábat törlök és négyszer forgatom a kilincset dologra gondolni, csak hogy mindennap nagy részében van egy fajta állandóság. Pl reggel mindig Te kelsz leghamarabb, kiteszed a kaját, mindig ő mosogat, ki viszi le mindig a szemetet, mindenkinek megvan a helye az asztalnál, együtt esztek, a sorrend a reggeli készülődésben, kié a fürdő először, másodszor, iskolába indulás stb. Ez akár tudatalatt is de nagyon megnyugtató egy zaklatott léleknek, hogy van ami biztos a nap eleje és a vége. Este ugyanígy, mindegy, hogy mikor érsz haza, de megvan a sorrendiség, a rend és nem az óra szerint hanem hogy pl vacsora közösen, tévé nélkül, utána közös program, megbeszélni a másnapot, ruhakikészítés, szerdánként társasozás vagy kártyázás családilag, péntekenként pizzázós nap stb tehát valami rendszer, amire lehet készülni, amibe lehet kapaszkodni. Ne eröltesd, hogy részt is vegyen a családi programokban, de már ha ott van, külső szemlélőként is a kanapéról figyelve, akkor is észrevétlenül részese lesz és kialakul benne, hogy ez a dolgok menete, rendje, hogy így zajlanak a szerdák, péntekek stb. és hogy más is jól érzi magát tőle. Előbb-utóbb megjön hozzá a kedve. Tudom, hogy baromi nehéz, nem kell egyszerre ebből mindent vállalni, de neki kell állnotok, mert mindent lehet, csak akarni kell. Ehhez viszont kell az egész család és előtte összeülni és kitalálni mi legyen amenetrend.

3.Ezek a honlapok tényleg rosszul hangzanak de azért vedd figyelembe, hogy annak, aki nem fogékony rá, nem jelentene semmit. Akiben nincs meg a hajlam erre az egész betegségre, az napestig olvashatja, nem lesz tőle bulímiás/anorexiás stb. Lehet, hogy megerősíti benne, de ha nem lenne a honlap,akkor is az lenne vagy találna magának más "megoldást". a net tele van hitleres, szadomazós, állatkínzós, stb videókkal mégis akit nem érdekel, az nem találja meg, akit érdekel és figyeli abban meg benne is volt az érdeklődés eredendően.

4. minden bizonnyal a lányod valamiféle figyelemhiányban szenved, amit vagy Tőled vár vagy a környezetétől, esetleg nem találja a helyét a világban, az elismerést várja szülőtől, iskolától, fiúktól, barátnőktől stb. Gondoljátok végig, hogy mi az ami érdekli és sikeres is lehet benne, vagy hogy mi lehetne az új hobbija. Ikebana, bonsai, akvárium, jóga, hangszer, kötés, kutyamenhelyezés, állatkert önkénteskedés stb., annyi hobbi van. Én úgy találom,, hogy a mostani fiatalok nagyon sokat elmulasztanak azzal, hogy nem tudják mi az a hobbi. Hazamennek a kötelező sport vagy különóra után és a számítógépen lógnak vagy tévéznek, telefonálgatnak. Én is heti négyszer jártam angolra, matekra meg vívni de attól még volt hobbim amivel heti 2-3x eltöltöttem egy kis időt és utólag belegondolva hiányzott volna, ha nem lett volna. Gondold végig, hogy a lányodnak ez nem hiányzik-e az életéből.

5. bár nem vagyok nagy híve a templomozásnak, de sok lelkibeteg emberen segít a hit. Elmenni templomba, leülni, hogy kicsit beszéljen magában arról, hogy mi történt vele a héten, mit szeretne kezdeni a betegségével, mit akar az életével, miről álmodik mi lesz 10 év múlva vele stb. Kísérd el, hátha kedvet kap, attól még nem lesz szektás, hogy néha-néha leül egy kicsit megbeszélni magával az elmúlt napok eseményeit és hogy mit tervez a jövő héten. Egy templom magában is eléggé megfogja a lelket, nem kell ahhoz még vallásosnak se lenni. Ha úgy láotd bejön neki, ott megkérdezhetsz egy papot, hogy van-e hittan csoport hasonló korú fiatalokkal. Ne érts félre, nem a vég nélküli térgyeplős imádkozásra gondolok. Csak hogy elfogadó fiatalok között lehet, nem közöstik ki és mégse az anoním izé csoport. (egy vicc szerint az papoknál a megbocsátás és a befogadás munkaköri kötelezettség :)