Ezek normális dolgok egy 4 évesnél?

Nekem nincs gyerekem, de kicsi koromban én is nagyon ilyen voltam. Nálam azért volt, mert pl. a nagynéném és az egyik szomszédunk mikor vigyáztak rám, mindig olyan ijedt hangon szóltak mindenért.

Pl. kimentünk az udvarra nagynénéméknél az unokabátyámmal, aki lényegesen idősebb nálam. Mire nagynéném már rohant is ki lélekszakadva, hogy "kisfiam, nem adtál rá sapkát, napszúrást fog kapni, te jó éééég" Nem értettem, hogy mi az a napszúrás, de a hangjától az maradt bennem, hogy valami borzalmas tragédia.

Ugyan ez volt a tisztasággal, rohantak törölni a kezemet állandóan. Vagy ha elestem, ők teljesen kétségbe estek, én meg pont attól ijedtem meg és aztán bennem maradt a pánikolás.

Lehet, hogy nem is te csinálod, hanem nagyi, barátnőd, testvéred, sógorod, akárki.

Hozzáteszem, én sok dologban a mai napig (lassan 20 évesen) is ilyen vagyok, bár megtanultam nevetni rajta, de ott van a fejemben.

a fiam 4 évesen ennek totál az ellenkezője. Most nézek be a szobájába. TE JÓ ÉG!

Feleségem üzeni hogy imádja a fiát de szívesen látná itt nálunk a tied. Tomi úgy elrontja hogy a földről fog enni. Nem vicc most is a szőnyegről eszik kiszórta a zizit.

Ha a dolog kezdi eluralni a mindennapokat, zavarja a normális életvitelt, érdemes lenne gyerekpszichológushoz fordulni. Komoly szorongások is lehetnek a háttérben, ami terápiát igényelhet. Az egyszerű tiltás (kinevetés, "ne nyafogj!", "nem érdekel"),nem vezet eredményre, esetleg tünetet vált a gyerek és mondjuk dadogni vagy tikkelni kezd.

A Nevelési tanácsadókban beutaló nélkül, ingyen fogadnak.

Én pont ilyen vagyok a mai napig. Kivéve, hogy csakazért is ellenkezik.

Félek a bogaraktól, az ijesztő filmektől. Percenként mosok kezet, takarítom a lakást.

Nekem is fáj a beszakadt körömágy.......

Nem hiszem, hogy gond lenne a fiaddal.

Szerintem nem, de vagy elmúlik, vagy meg kellene keresni okot, miért ilyen. Olyan, mintha mindentől védeni akarná magát, pedig azt nem lehet.

Nekem a fiaim közül a nagy utálja, ha koszos a keze, neki vannak mániái is, a kicsi meg pókot üldöz és mindent megeszik ami nem fut el előle, ha nem figyelünk.

Az én fiam is ilyen.Vajas-lekváros kenyér evése a legborzasztóbb. Nem ér a szájához a falat, már törölni kell a kezét, majd újra megfogja, újra törli..gyakorlatilag a szájához egyszer sem ér, agy vajas-lekváros kenyér nuku. Mákos tésztától épp ezek miatt már öklendezni is képes.

Múltkor a bőr felszakad nagyon picit az ujján. egész délután hisztériázott, hogy be kell kötni fáj, stb.

Még az eső a nagy dilemma. Nem hajlandó letenni a lábát a földre. Katasztrófa. De az a legrosszabb, hogy napokig benne van az élmény, így kilép és közli, hogy nagyon esik, amikor száz ágra süt a nap-de nem teszi le a lábát.

ő 3 éves, de kezdetektől ilyen.