Mit tanácsoltok? Tudnék neki segiteni?

Csak te adhatsz neki állandóságot. Akit pakolgattak ide-oda, nem nagyon tud kötődni.

Azt gondolom, hogy az idő segíthet, de egy JÓ doki sem árthat.

Sok boldogságot! :)

érezze, hogy te biztos pont vagy az életében, bármi lesz te ott leszel, és együtt túllesztek bármin bajon

a lényeg , hogy tudja, hogy a BIZTONSÁG te vagy és az otthonotok (legyen az albi, lakás, vagy anyudéknál egy szoba) bármi.

elfelejteni sosem fogja sajnos.

legyetek boldogok és szeressétek egymást

Talán tudnék valamit segíteni, ha bővebb információval szolgáltatnál... (pszichológusnak készülök)

Mi a problémája, mi volt a múltjában? Hány évesek vagytok?

Rohamokban jön rá? Vagy gyakori ez? Sajnos ténylegesen nem tudsz segíteni, de könnyíthetsz a helyzeten, ha érzi, hogy sosem hagyod cserben... Ha zokog, húzd magadhoz, csitítgasd... (de ha érzed, hogy kényelmetlenül érzi magát ezekben a helyzetekben, akkor kicsit tarts távolságot, mindig azt tartsd szem előtt, hogy ő hogy reagál)

Nagyon nehéz időn mehet keresztül, és mivel elég fiatal, nehezen teszi túl magát rajta. Próbálgassatok beszélgetni.

Elmondta már azt, hogy konkrétan mi bántja? Milyen sérelmek érték? (volt egy hasonló helyzetben lévő osztály társam, és nem látszott rajta, hogy nagyon nehezen kezelné ezt a sorsot. A ti esetetekben szerintem komolyabb dolog van a háttérben.)

Érd el, hogy kimondja hangosan azt ami bántja. Mesélje el, szabaduljon meg tőle... Ha síró rohamot kap egy bizonyos kérdéstől/beszéd témától már tudhatod, hogy valami nem "kerek" abban a dologban.

Szüleivel mi a helyzet? Tudja azt, hogy miért hagyták magára? Lehet, hogy ha a szüleivel kapcsolatos a fájdalma, azt csak velük lehetne megoldani, egy beszélgetés keretében...

Írj még ha valami eszedbe jut, szívesen segítek :)