Tapasztaltatok már olyat, hogy az óvónő elküldte a gyerkőcöt a pedagógiai szakazolgálathoz vizsgálatra, aztán végül nem kapott semmi kódot a gyerek?

Szakszolgálat függő. Nálunk az egyik még az erősebb autit sem küldené a megyei szakértői bizottság elé, másik meg már egyből SNIt kiállt, ha egy gyerek hangosabb/elevenebb.

Lutri az egész. Amúgy ja, nincsenek jogaid, tőlük függ, ha kódoltatni akarják és nem engeded(és a suli/ovi küldött) rádküldik a gyermekvédelmet, ha meg nem akarják kódoltatni, akkor meg lebeszélnek róla(mint engem próbáltak). Én hülye meg csakazértis akartam az SNIt, mert azt mondták az oviban, hogy az kell, mikor úgy ítélték meg nem kell neki. Aztán másik helyen már úgy ítélték meg, hogy egymiben lenne a helye:D Annyira, de annyira ostobaság a rendszer..

Telebeszélik a szülő fejét az óvodában, hogy kérje ki a kódot, mert az majd milyen jó lesz a gyereknek, mert kap fejlesztést.

Nekünk nem akartak adni, csak btm-et kapott a gyerek. Elvittem magánban pszichiáterhez, aki adott szakvéleményt, ezek alapján mentünk a Szakértői Bizottsághoz, így megkapta a fiam az sni-t. Bevittem az óvodába, első kérdés:

-Na, mit mondtak, integrálható?

-Ja, igen, és az óvodának kell hozzá utazó gyógypedagógust hívni.

-Ja, hát azt nem tudunk.

Erről ennyit.

Szóval kinek jó, ha nem kap kódot a gyerek? Kb. mindenkinek. Nem azért küldi az intézmény, hogy segítsen, hanem azért, mert abban bíznak, hogy kiírják a gyereknek a speciális intézményt. Na, de ha nem írják ki, akkor nem akarnak továbbra sem foglalkozni vele.

Persze kivéve ha nagyon súlyos a helyzet, akkor nem lehet mit tenni. De arról már tudnátok.

12-es vagyok. Kivertem a balhét, aztán végül lett utazó gyógypedagógus. De hogy mi történt a foglalkozásokon, máig homály fedi.

Heti 4 órát írtak ki neki, az teljesen biztos, hogy annyit nem kapott. A suliban már jobban el tudta mesélni a gyerek, hogy mi történt. 1-8. osztályig összevonva tanultak a gyerekek. Az elsősnek még oké, de a 8.-as szerintetek ebből mit profitált? És még egy egész jó gyógypedagógust kaptunk, ő fel is mondott. Megmondta, hogy a rendszer úgy rossz, ahogy van, és ő ezt nem akarja tovább kiszolgálni. Utána egy idős bácsikát kaptunk, ő aztán nem is próbálkozott. Nincs tanterv, nincs osztályzás, nincs kimenet. Senki nem ellenőrzi, hogy mi történik azokon az órákon.

Szóval a legjobb, ha inkább magánban viszed fejlesztésre, ha szükséges.

12esnek:

Akkor ott nagyon kevés fejlesztésre szoruló gyerek van. Nálunk évfolyamonként vonják össze, de tudom, hogy van, ahol az alsósokat kollektíven, úgy jön össze 6 fő. Nálunk az énfolyamon volt 12 fő, őket két csoportra szedték:)

Mindenhol más a papíros gyerekek száma, mert a szakszolgálatok nem egyezményesen döntenek, az iskolai tanárok nem egyezményesen küldenek, a szülők meg nem nagyon együttműködőek..mert az egész nem konkrét dolgokon alapszik, hanem szubjektív megfigyeléseken és nem mindenki ugyanúgy vesz észre dolgokat és sokan nem is akarják észrevenni a nyilvánvalót, mások meg a legkisebb jelre papírt írnak. Amíg nincs egyezményes megfigyelési rendszer, addig az egész csak vicc.. akinek tanulási baja van, annak még az a csoportos is hasznos, akinek meg nincs, azon az egyéni sem tud segíteni, mert más viselkedése nem lesz tőle.

"De az ovoneni rokona fogja nézni,"

És ezt hogy?

15-ös vagyok.

Otthon én is másképp viselkedtem. Be nem állt a szám, oviban pedig azt sem tudták, hogy nem vagyok néma. Soha nem voltam képes a kortársaimmal érdemben kapcsolatot teremteni.

Ha a gyerek is autista vagy bármi más, szerintem jobb ha kódot kap. Nagyon sokan vagyunk ép értelmű autisták, akik gyermekkorban semmilyen fejlesztést nem kaptunk. A felnőttek pedig már le vannak szarva a rendszerben. Az autisták átlag életkora nem hiába 36 év. Én is már kétszer felvágtam az ereimet és egyszer begyógyszereztem magam. Alig ismerek közülünk olyat, aki nem jár pszichiáterhez legkésőbb 25 éves korától.