Miként lehet feldolgozni, elfogadni, mitévő legyen az ember, ha 17 éves fia nem akarja folytatni a tanulmányait és abba akarja hagyni a tanulást?

10es, és itt a mese vége?:-D

Persze, 18 évesen, 0 végzettséggel, 0 tapasztalattal külföldön már milliós fizetése van, amiből már vett autót, itthon lakást... aha... nekem diplomával van nettó 1 milliós fizetésem átszámolva, 10 év tapasztalattal és képzésekkel.

Számold ki, mennyi a rezsitek, tételesen írd ki. De mindent adj hozzá, még a havi kajára költött pénzt is! A mosószereket, ill. vegyszereket, ha van háziállat, akkor annak a költségét is! Ha autó is van, annak a fenntartási költségét is! Oszd el a végösszeget fejenkénti összegre, és dugd az orra alá!

Ennyit kell beleadnia havonta, ha 18 éves kora után veletek akar élni. Vagy mehet, amerre lát és oldja meg ahogy akarja! Az sem árt, ha ugyanígy levezeted, mennyibe kerülne számára, ha a legolcsóbb albérletbe menne és neki kellene mindezt előteremtenie.

Majd mutasd meg, mennyit kereshet iskolai végzettség nélküli melókkal. Hány órát kell dolgozni, hogy fenntartsa magát.

Az sem rossz ötlet, amit 7-es ír. Vonjatok meg tőle, minden extrát, csupán a minimális ellátást kapja 18 éves koráig, ha nem jár suliba. Nem kötelessége egy szülőnek sem biztosítani az internetet, tévét, szórakozást, drága ruhákat, extra kajákat (hamburger, pizza, stb.), amennyiben a gyerek sem teszi meg, ami kötelesége lenne.

Azért egyesek elég undorítóak. Lakbért kérni, meg ne kapjon enni, csak annyit, amitől nem hal éhen. Szülők gyöngyei...

Nyilván ne üljön otthon, menjen dolgozni, fizessen a rezsibe, de lakbért kérni meg ilyenek...

11!

Mondjuk arra nem gondtál, hogy azért nem mindegy milyen munka?!

Illetve hogy nem totál egyedül vettem meg mindezt?

Ő pl lány létére emelőgépekkel, darukkal, targoncákkal dolgozik. Ezekhez megszerezte a papírt amikor kiment.

A házat közösen vették a férjével, aki szintén 1m felett keres (ő az építőiparban van, villanyszerelő)

Sehol nem írtam, hogy ez csak az ő érdeme, hanem hogy ahhoz képest, hogy azt hittük vagy egyszer bedrogozva holtan találjuk, vagy egy csőves lesz belőle, igen szépen összeszedte magát. Ez volt a lényeg.

Haverom húga nagyon aranyos, barátságos, okos, jótanuló csaj volt. Kamaszon még randiztam is vele. Majd megváltozott, szintén 16-17 évesen. Kimaradozott, egyre gyakrabban hiányzott a suliból is. Mindenkinek feltűnt a házban (egy társasházban laktunk), hogy egyre többször jön érte egy nagy fekete autó. Egyszer nem ment haza. A rendőrség megtalálta, mivel nem szívódott fel, csupán nem szüleivel volt. Gyámsági eljárás követte, de betöltötte a 18-at, így nem lett folytatása a hivatali ügymenetnek.

Évekig semmit nem tudott róla a családja. Majd egyértelművé vélt, hogy prosti lett. Egy éjszakai bárban melózott pultosként. Jól élt, minden meg volt! Kiment külföldre is, még jobban élt. Majd hazajött Budapestre. Most közel az ötvenhez még mindig pultos egy szórakozóhelyen, de már nem prosti. Legalábbis ezt állítja. Családja nem beszél vele, de mi gyerekkori barátok interneten ismerősei vagyunk. Nem él jól egyáltalán, épp, hogy megvan.

Környezetemben elég sok ismerősöm hagyta félbe a középiskolát. Korombéliek és fiatalok is. Középvezetőként, vezető vállalkozóként elég sok betanított / segédmunkással találkoztam már, akik így élik az életüket. Ettől még lehetnek, becsületes, dolgos, jó emberek is. Persze, ebben a rétegben nagyobb az aránya az elveszetteknek, akik felnőttként sem kezdenek semmit az életükkel. A betanított / segédmunkások között nagyon nagy a fluktuáció! Jelentős részük jön - megy, nem marad sokáig egy helyen. Mindig nagy reményekkel kezdenek, egyesek szinte könyörögnek a munkáért, majd mégis lelépnek. A másik véglet, akik évekig el sem mozdulnak. Járják a mókuskereket folyamatosan. Nem haladnak előre, de nem is éheznek.

#13

Itt nem arról van szó, hogy a szülő, milyen egy sz.revő, hanem azért kellene ezeket meglépni, hogy a fiatal szembesüljön a való élet nehézségeivel. Ha felnőttnek érzi magát, hát tárjuk elé a felnőtt élet nehézségeit. Ki kell nyitni a szemét, el kell párologtatni a rózsaszín ködöt a szeme elől!

A legtöbb kamasz, fiatal nem érti, miként működik a világ. Kevés embernek van megfelelő beleérző képessége. Hiába halja, hiába olvassa, hogy önfenntartás, ha fogalma nincs, miként működik mindez. Az végképp nem értik, mennyit kell dolgozni a megélhetésért, a gyermekek eltartásáért.

Mondjuk ki őszintén, a mai gyerekek, fiatalok el vannak kényeztetve! Torz képet látnak, mesevilágban élnek!

Nem kíván iskolába járni? Felnőttként akar élni? Hát akkor kapja meg!

Annakidején gyerekként, kamaszként segítettünk a saját házunk építkezésén, a szomszéd építkezésén, a rokon építkezésén... A családi hétvégi tanyán, a nagyszülők háza körül. Kapáltunk, ástunk, szőlőt, fát metszettünk, gyümölcsöt szedtünk, füvet nyírtunk, havat lapátoltunk, pakoltunk, talicskáztunk.. Rokonoknak, szomszédnak segítettünk lakásfelújításnál kipakolni a lakásból, majd vissza... Mindezt iskola mellett, mindezt edzés mellett, mindezt szórakozás mellett...

A mai tinik pedig javarészt csak panaszkodnak, nyávognak, nyomkodják a mobilt, a tabletet, a számítógépet, konzolt... Joguk van ehhez, ahhoz! A szülők hajtanak, a csemeték pedig csupán élvezik az életet. Külföldi nyaralás, új ruha, új mobil, új ez, új az... Okoseszközök, buta emberek! Még iskolába is autóval viszik őket. Annyian állnak az iskolák előtt, hogy közlekedni is alig lehet tőlük. Magántanárhoz, tanfolyamokra járnak, majd pszichológushoz, hogy mindezt feldolgozzák.. a szülők pedig fizetnek, fizetnek, fizetnek...