Egy gyerek lehet személyiségzavaros?

A pszichiátria egy nagyon friss tudományág, fogalmunk nincs hogy működik az agy, csak elképzeléseink vannak részterületekről.

Jelenleg azt mondják nincs jele(pedig van) és csak felnőttként adnak ilyen diagnózist, gyerekkorban Érzelemszabályozási zavar, meg ilyen pszichés zavarok kódokat adnak, sokszor tévesen.

Nyilván vannak torzult látásmóddal rendelkező gyerekek, akik később lazán kapnának bármilyen diagnózist, de még alakulnak és nem látni, pontosan mi is lesz az. Vannak személyiségzavaros gyerekek? IGEN! Csak nem tudják még pontosan megállapítani, kinek mi baja van. Szerintem a kissrác tuti nem pszichopata, nem elég súlyos hozzá, de van valamilyen problémája.

És ezt a traumás akármit szerintem éveken belül eltüntetik, a legtöbb gyerek egyszerűen ilyennek születik. Ha kicsit ráfeküdnének az agy megértésére(etikátlan emberkísérletekkel például), akkor fogadni mernék, hogy látszanának az eltérések már csecsemő korban, hogy bizonyos kisdedek máshogy reagálnak ugyanazokra az ingerekre, anélkül, hogy traumát éltek volna át. Egyszerűen mindenkinek máshogy fejlődik az agya, genetika miatt. Nyilván ront rajta egy trauma, de alapvetően eltérnek a csecsemők is, mire hogy reagálnak. Az enyém pl nem kelt fel, mikor fúrták mellette a falat, de felkelt, mikor megnyikordult a parketta. Más gyerek nem tud aludni, ha tüzijátékoznak, más meg sem hallja a parkettanyikorgást, más fél az új embertől, mást nem érdekel, van aki meg kéredzkedik. Van, akit megnyugtat az ujjszopás, van, akit nem, az enyém pl nem itta a tápszert kicsinek sem, kifolyasztotta a szájából és üvöltött, csak anyatej ment neki cumisüvegből is.. Kis egy hónaposokon már látszik, hogy eltérnek egymástól, és ugyanez minél nagyobbak, annál nyilvánvalóbb. Nem csak környezeti hatások miatt alakulnak, egyszerűen más az agyuk felépítése, más gondolatok fogalmazódnak meg, más az ingerfeldolgozásuk, más jelent nekik örömöt(pl van, aki nem szeret kézben lenni, más üvölt, ha leteszik, van aki figyeli a forgót, van, aki nem, van aki álmában körbejárja a babaágyat, más meg ott marad reggel, ahol hagytad, még a takarót se gyűri össze.

Szóval ez egy tök fejletlen és ködös része az emberismeretnek, amelyik gyerek eltér, az felnőttként is ki fog lógni, max enyhébben, ha szerencséje van.

14!

És ennek mi a szakmai oka?

Pl az egyik rokon fiú fiatal korától skizofrén.

15 éves kora óta már zárt intézetben van,mert ön és közveszélyes. Bántalmazta durván a családtagjait stb stb.

Mindenki tudja már régen,hogy skizo szerencsétlen. Kb 12 éves korától.

És nem lehet lepapírozni?

Anyukám óvónő. Egyik kisfiún a csoportjából 6 évesen már látszott,hogy pszichopata. Kismacskát fagyasztott le élve meg ilyesmiket csinált. Ovisként!

Miért nem lehet kimondani pl róla is, hogy pszichopata? Mikor az.

15

Én 14 vagyok, az okát nem tudom. Szintén pedagógus vagyok, találkoztam olyan gyerekkel, aki nagyon különös tüneteket mutatott. A szülők is tudták, magán úton vitték pszichológushoz, majd pszichiáterhez, és ezt az infót hozták vissza. Egyébként mikor utánakérdeztem az iskolapszichológustól, ő is megerősítette, de őszintén, nem kérdeztem meg, hogy ez miért van így. Valószínűleg azok a faktorok játszanak, amiket 13 is említett. De majd utánanézek a Cole-féle Fejlődéslélektanban, hátha ír erről valamit, bár nem a legújabb szakirodalom.

15ös azért, mert ezek szubjektív jelek, a diagnózis meg életre szól, illetve a gyerekek változnak a mai pszicho tudás alapján, attól függően milyen ingerek érik őket.

Egyébként szerintem ez így oké is, kellene egy rakás kód, hogy minek látszik, és csak felnőttként rámondani a dolgokat. De pl egy nárci gyereknél mit mondasz, ha a szülő szerint önző és megjátssza magát? A szülők nem megbízható források, tuti te is ismersz olyat, aki nem reálisan látja a gyereket, illetve köztük is sok a zavart, a gyereket meg nem követheted egy hónapig titokban, hogy megnézd mikor milyen..

Egyszerűen nincs alapja, ami alapján rámondhatnád, két hetes elzárt megfigyelés nem elég erre főleg nem pszichés betegek közt.. Ezért szoktak annyira óvónő meg tanárnő véleményére is hagyatkozni, de ők is csak emberek, az sem az igazi.

Ez a tudományág egy rakás kaki ebben a pillanatban, nagyon kellene fejlődnie, de csak etikátlan dolgokkal képes és rengeteg pénzt kellene beleölni. Pl mini videókamera a gyerekre vagy vele foglalkozó felnőttre, amiről nem tud, és végignèzni egy hónap anyagát.. lehetetlen.

Amíg szubjektív bemondásos tünetek vannak, addig nem lehet. Agyat és gondolati keletkezéseket meg etikátlan vizsgálni embereken, és szintén rengeteg pénz lenne.

Aki teheti kerülje el, nem tudnak segíteni. Egyébként ezen alapból sem tudnak, csak azt tudják, amit anyuka is tud, nagyon keményen betartott jutalmazásos viselkedésterápiája van a pszichopatáknak. Aki viszont impulzív, az szociopata inkább, nekik ez nem nagyon fog hatni, max gyógyszer, és sok, nagyon sok beszélgetés.

15: a személyiségzavarok meg a szkizofrénia két teljesen más dolog, más diagnosztikai kritériumokkal és fejlődéssel.

A személyiségzavarok definíció szerint olyan állapot, ahol hosszútávon megfigyelhetőek maladaptiv viselkedési, gondolkodási, érzelmi formák. Már önmagában nem egy keresztmetszeti diagnózis, mert mindenkinek vannak nem megfelelő reakciói vagy gondolatai alkalmanként és nem lesz tőle személyiségzavaros.

Másik ok, ami általában a pszichiátriai állapotok esetében szokott lenni: A fejlődő idegrendszer és agy egy sor olyan tünetet produkál, ami az adott életkorban vagy élethelyzetben tökéletesen normális, később viszont nem. Ha egy négyéves a láthatatlan barátaival teázik, az egy normális életkori sajátosság és fejlődési lépcső. Ha a 30 éves férfi ezt munka közben teszi meg rendszeresen és pofán vágja a főnököt, ha elpakolja a teakészletet, az meg nem adekvát viselkedés... Másik példa: meghal a nagymamám, akivel nagyon közeli kapcsolatom volt. Az ágyból nem tudok kikelni, nincs kedvem dolgozni és igazából semmihez sem. Ezek a katatón depresszió tünetei. Bevágnak a zárt osztályra? Nem, hiszen ott a trauma, a reakció ott és akkor érthető, pár nap és magamtol összeszedem magam. Ha egy átlagos szerdai naptól csinálom ezt hetekig, akkor viszont igen.

Van persze állapot, ami korábban is diagnosztizálható, pl az autizmus, de azt sem lehet bizonyos életkor előtt kimondani. Vannak figyelmeztető jelei, különösen súlyos esetekben, de az "autista a gyerekem??" kérdésekben rendszerint olyan tüneteket sorolnak fel, amelyek az adott életkorban akár teljesen normálisak. Mert egy pár napos újszülött nem tartja a szemkontaktust, az egyhónapos még nem mosolyog, az egyéves pedig igen ritkán beszél... mind autisztikus tünet, mégsem értékeljük annak abban az életszakaszban.

A szkizofréniát lehet korábban is diagnosztizálni, akar kamaszkorban. Bár hozzáteszem, hogy tipikus megjelenési ideje a korafelnőttkor, a 15 éves kor az nagyon súlyos esetet feltételez, ami igen szokatlan.