Mi lesz ha kiderül hogy hiperaktív a gyerekem? Speciális iskolába kell vinnem, gyógyszert kell szednie?
6 éves a kislányom, félek tőle . Hirtelen megüt, van hogy eldob egy tejes bögrét, játszóházban összeveszik a gyerekekkel, bevásárlásnál üvölt ha nem kap meg valamit, vonaton mindenki minket néz, nem tud ülni egy helyben és nem tud csendben lenni, idegeneket megszólít.Ha valami nem sikerül földhöz vágja ami a kezében van. Félek hogy kitöri az üvegajtót a szobán egyszer. Egyáltalán nem hallgat rám. Most mehet suliba mert a szellemi képességei rendben. Tudom hogy nem fog ülni egy helyben és tudom hogy neki fog támadni a tanárnak, ahogy az oviban is teszi az óvónőkkel . Utálok bárhol megjelenni vele , mert olyan hisztiket csinál úgy örjöng mint egy 2 éves. Jellemző hogy az emberek odakapják a fejüket , volt aki nevetett egy kicsit mert vicces egy kis 6 éves tombolása és a lányom neki akart támadni , én fogtam vissza. Miért nem fél senkitől…. a felnőttektől sem, neki nem ciki semmi. Pl ülünk a vonaton hangosan büfizik, vagy más…. na én annyit mondtam hogy ezt nem illik itt társaságban és utána már üvölt hogy utál engem meg belémrúg. Van hogy vezetés közben nekem dob egy játékot , pedig mondtam neki hogy az utat kell figyelnem nehogy baleset legyen. Elvihetem hintatérre játszóházba hogy levezesse az energiáit, de ott is mindenkinek nekitámad aki nem akar szót fogadni neki vagy nem akar játszani vele. Sajnos sokszor menekülnek tőle a gyerekek. Mert túl hangos, túl rámenős.Most csak pszihológushoz jár, még nem derült ki semmi. Az óvónő szerintem azt gondolja hogy el van kényeztetve és azért ilyen. Szerinte legyek következetesebb.
Hihetetlen dolgai vannak, én ilyen tomboló örjöngést ilyen viselkedést ritkán láttam. Kiveszi a kezemből a kaját, ha meg akarja kóstolni akkor amit a szájába adok, beleköpi a tányéromba és vigyorog hozzá. Amikor valamit földhöz vág, utána azt mondja hogy nem tudja hogy miért csinálta. Tejet a szőnyegbe…. mert azt mondtam neki hogy nem baj ha kiömlik, feltakarítom csak ne üvöltsön hangosan. Sokáig volt képzeletbeli barátja is akivel beszélt. Nem tudom hogy hiperaktív e, vagy idegrendszeri zavara van, vagy valami még komolyabb. Ítéljetek el, de én szégyellek vele megjelenni bárhol, mert mindenki minket néz ahogy tombol. Van aki mosolyog rajta, volt aki megdöbbenten nézte. Mindenhol leéget. Mit lehet így kezdeni? Most én állítsak be egy pszihiáterhez hogy jó napot, nézze meg a gyerekemet mert olyan béna vagyok hogy nem bírok el vele? És hát nem tanítottam arra hogy menjen neki mindenkinek, vagy köpje le az embereket meg üsse meg őket és mégis ezt csinálja?
Először is, nyugodj meg. Rendben lesz minden. Nem varázsütésre, de rendbe fogod hozatni a gyereket.
Hasonló tüneteket produkált a fiam. Már az óvodában elküldték kivizsgálásra. Elmentünk egy klinikai szaklszichológusi praxisba, ahol nem tudták megvizsgálni a gyereket, mert abszolút semmiben nem volt együttműködő. Kapott az óvodapedagógus is egy kérdőívet meg én is. Mindenki kitöltötte a maga részét. Kaptunk egy listát a javaslatokról, hogy miket csináljunk a gyerekkel. Ebben volt fülészeti meg szemészeti vizsgálat (ahol kiderült, hogy nem hall rendesen a gyerek. Megműtötték, kipucolták a füléből a pangó savót, és mérföldekkel javult az életminőségünk). Javasoltak ergoterápiát, logopédiát, pszichiátriai vizsgálatot, rendszeres játszótér látogatást, házhoz hívható életvezetési tanácsadót, a médiafogyasztás minimálisra csökkentését. Az óvodának is javasoltak egy csomó mindent, hogyan lehet könnyebb a gyerekkel.
Nem csináltunk meg azonnal mindent. Csináltuk a rendszeres játszóterezést, a médiafogyasztást minimalizáltuk, meg ugye megműttetük a gyereket. Közben beütött a covid. A gyereknek mérhetetlenül jót tett a lelassult élettempó. Megvolt a fix napirendünk, de nem volt időnyomás rajtunk. Zongorázni lehetett a különbséget.
2 év múlva csináltattunk újra vizsgálatot. Felvettük az ergoterápiát, utána kiscsoportos terápiára járt, utána megint ergoterápia, majd egy egyéni 10 alkalmas pszichoterápia, és egy újabb sorozat ergoterápia. És most kész vagyunk, 5 év alatt sikerült elérni, hogy a gyerek normálisan működik. Nem kellett gyógyszer, (de ha kell, az se a világvége) de nagyon oda kellett figyelni a gyerekre.
Vidd el a helyileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz, ők segítenek. Ha írsz e-mailt nekik, hogy SOS, mert iskolás lesz a gyerek, valamint felvazolod röviden a problémát, hamar adnak időpontot.
Ha netalantan kiderul, hogy tényleg hiperaktív, de átlagos IQ-val rendelkezik, akkor fel sem vennék a speciális iskolába. Gyógyszerről a gyermekpszichiáter dönt, aztán a szülő vagy elfogadja és adja a gyereknek, vagy nem.
Érdekes hogy így iskolába mehet, hisz az iskolához nem csak szellemi, de szociális és érzelmi érettség is szükséges, ami itt egyértelmüen nincs meg.
Te hogy látod az óvónéni véleményét, mi szerint el van kényeztetve? Nevelve van az a kislány? Vannak következményei a tetteinek?
Azt írod nyugodtan öntse a tejet a szőnyegre csak ne üvöltsön-hát itt valami nagyon el lett rontva.
Sürgősen pszichológus neki is, neked is.
Illetve nevelési tanácsadó vagy pedagógiai szakszolgálat.
És így iskolába engedték?
Nagyon komoly gondok lesznek még hogy idáig húztátok ezt a viselkedést, évek óta fejleszteni kellene a gyereket.A suli egy kegyetlen szo..pás lesz mindenkinek, nektek, a gyereknek, tanárnak ,a többi gyereknek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!