Mit tegyek ha ezt teszi a szomszéd gyerek a kutyájával?

Én ismerek adhds kissrácot, aki kínozta szerencsétlen állatot, ütötte meg minden(azért emelem ki, mert nem feltétlen gonoszságból tette..), a szülőt meg szemethunytak és azt mondták a kutya idegbajos, pedig csak kikészült tőle.. Elvitték a kutyát a fajtamentők, mert már meg akartak tőle szabadulni, mostmár jó élete lehet..

Szerintem a szomszédban is ez lehet, lehet bármi baja a gyereknek, amiért ilyen.. de mindenképp tenni kell ellene. Ha az apja jelenlétében kedves a kutyával, akkor biztosan védik tőle az állatot, legalább valami.. Másrészt ha ennyi agresszió van benne, lehet, hogy rosszul bánnak vele vagy a szülei, vagy mások a suliban, vagy csak ilyen mindent magáravevő típus és frusztrált.. Én felvenném videóra, de figyelj oda, hogy töröld a felvételt, mielőtt neked ugranak! Én sem bíznék abban, hogy a gyerekről a felvétel nem kerül fel a netre, akármit is mond a szomszéd..

Na de tenni kell valamit mindenképp! Az ismerős kissráccal rosszul bánnak(néha megütik fenekét, felpofozzák, szájon vagy tarkón "legyintik"), hétköznapi magyar nevelés, a srác is ezt csinálja a kutyával, meg lefogja, amit ugye a kutyák nem bírnak..

Nálatok ezek szerint durvább, ha tudsz, inkább az anyjával beszélj!

12.

Lehetne, hogy nem terjesztessz tévhiteket az adhd-val kapcsolatban??

Diagnosztizálatlan adhd-s gyerek voltam, felnőttként diagnosztizáltak.

Soha, egyetlen egyszer sem bántottam állatokat.

Lehet, hogy a ti ismerősötök is adhd-s, de a kettő valószínűleg nincs összefüggésben, és más miatt volt ilyen.

Tömérdek mentális betegség jele lehet az állatkínzás gyermekkorban, de az adhd-nál nincs ilyen.

Az adhds gyerekek impulzívak ez általános náluk. Impulzív gyerek indulatból cselekszik! Azért emeltem ki, hogy adhds, mert nem gonosz vagy rosszindulatú, egyszerűen a kutyán is kiéli a belső feszültségét!

Az én gyerekem is érintett és ő is adhds, van, hogy erősebben fogja meg a macskát, vagy tovább tartja a karjában, mint az állatnak kényelmes. Ez ugyan nem ugyanaz, de hasonló. Az adhds gyerekek emberekkel sem tudnak megfelelően bánni és állatokkal sem, felügyelet nélkül! Nem azért, mert gonoszok, hanem mert egyszerűen meggondolatlanok és hevesek. Kíváncsi vagyok, rólad mit mondanának a szüleid, vagy mások, mert az ismerős szülei szerint a gyerekük szépen bánik a kutyával és csak "játszanak", és a gyerek sem úgy éli meg, hogy ő kínozza az állatot! A véleménye nem sokat számít, ugye belülről más. Az enyém is csak néha fogja fel, hogy rossz a macskának amit csinál.

Én ugyan nem vagyok érintett, de tudom, hogy sokszor úgy nyúltunk a kiscicákhoz, kutyákhoz, hogy rossz volt nekik, de azért csak csináltuk és a szüleink egy szót sem szóltak és mosolyogtak, hogy játszunk velük és a hónaljuknál emelgetjük őket anélkül, hogy tartanánk az alfelüket, vagy odacsapunk, ha ugrálnak vagy karmolnak..

Az impulzivitás és a rossz helyzetfelismerés(mivel sok helyre figyel és sokszor nem tudatosan cselekszik) tipikus adhds tulajdonság. Olvass még utána kicsit, vagy kérdezz meg egy pszichiátert. Amit te és az érintettek észlelnek, az nem teljesen fedi a "valóságot", sok részlet kimarad, általában a saját impulzív cselekedeteiken siklanak át, és persze az ezt kiváltó ok felismerése is gyakran siklik félre náluk.. Aki sok felé figyel egyszerre, az máshogy érzékeli a dolgokat és kihagy fontos részleteket, érzelmi alapú megmozdulások meg nehezebben tudatosulnak!..Biztosan nehezebb neked (is) elfogadni, de ez van. Nem véletlen nehezebb az adhds gyerekekkel, és nem véletlen kell a máshogy működő dolgokat egyenesbe terelni fejlesztéssel..

Nyilván ez így már másként hangzik, a kérdésben szereplő kisgyerek nem véletlen rosszul fogja meg a kutyát és ezzel enyhe diszkomfortot okoz, hanem szándékosan bántja, az állat egyértelmű jelzései ellenére.

Az, hogy egy kisgyerek még nem érti hogyan kell az állatokkal viselkedni, és a szülei nem tanítják meg rá, ezért esetleg rosszul fogja meg, meg ami a kérdésben le van írva ég és föld.

Ha a szüleimet kérdeznéd, ugyan azt mondanák amit én. Kisgyerek koromtól úgy neveltek, hogy az állat egy érző lény, nem a mi szórakoztatásunk kedvéért létezik, és ugyanúgy érez fájdalmat ahogy mi, és odafigyeltek hogy ennnek megfelelően viselkedjek.

Már attól mérhetetlen lelkifurdalásom volt, ha véletlen ráléptem a kutya farkára, mert láb alatt volt :D

Én az a fajta gyerek voltam akivel minden őszi esős napon el kellett késni az oviból, mert hisztirohamot kaptam ha nem pakolhattam el a csigákat és a gilisztákat az útból, nehogy valaki rájuk lépjen.

Órákig képes voltam bömbölni, ha láttam egy elütött állatot az út szélén.

Én a másik szélsőség voltam gyerekként, az is igaz.

Így hogy kifejtetted mire gondolsz, már értem és félig meddig egyetértek, de a tudatos állatkínzás gyerekkorban ami a kérdésben szerepel egészen más mentális/neurológiai zavarokra utal, és bevallom, amikor elsőre elolvastam a hozzászólásod személyesen sértésnek vettem hogy ezekkel az emberekkel egy kalap alá venne bárki is.

Az én gyerekem is "szándékosan" csinálja. Szólsz neki nem engedi el elsőre, akkor se, ha mondod neki, hogy ez rossz! Pont ez a lényege, szerinte nem csinálja rosszul. Vagy mikor benyomja a macskát a takarója alá, akkor tisztában van vele, hogy benyomni rossz másokat, de nem tud parancsolni magának, mikor impulzív és nem hallgat a józan érvekre! Egyszerűen be akarja nyomni a macskát akkor is, ha az neki rossz(és ha szólsz, tagadja, majd utólag megbánja).

A srác csapkodja a kutya fejét, ha az morog rá, összefogja a száját, rá akar ülni, szorosan átölelve lefogja, eltakarja a szemét, utánaszalad, fel akarja emelni(majdnem egy súlyban vannak) és rúgott már felé is, meg ilyenek.. nyilván nem késsel vagdossa az állatot, és nem is félholtra veri, hiszen kisgyerek, de szerintem ez kínzás, ahogy úgy emelni is, hogy nem tartod az alfelét az állatnak. Ahogy a gyerek a kérdésben is durvul, úgy durvul ez a gyerek is, és durvulna az én gyerekem is, ha hagynám. Ugyanazt csinálják, csak "nagygyerek" módszerekkel a nagyobb, durvábban.

Szivatja, bántja az állatot. Szerintem érzelmi töltet miatt, amit adhdsok nem, vagy csak irtó kemény éveken át tartó munkával képesek visszafogni.

Fogalmam sincs miért lettem lepontozva, erről (is) szól az adhd, vagy mit gondolt, a kihívást jelentő magatartás csak annyi, hogy szólsz neki és nem figyel?? Meg lehet nézni az adhds gyerekek szülei csoportot, elég általános jelenség, hogy a gyerekek balhéznak, mert nehezen fogják vissza magukat, gyakran fel sem fogják, máshogy érzékelik mit tesznek/tettek, utólag jön meg a rálátásuk, már, ha egyáltalán megjön..! Akik nem "nehezebb esetek", azok csak ADDsek, ők a csendesebb, lassúbb, befelé fordulú típust képviselik, akik szépen elmerülnek gondolataikban és nem sok vizet zavarnak, csak lemaradnak folyton a történésekről.. Elhiheted, hogy az én gyerekem sem gondolja magát rossznak ilyenkor, ahogy a másik gyerek sem, pláne nem akkor, mikor csinálják ezt! Tudják, hogy ezt mi rossznak mondjuk, de valahogy nem érzékelik, nem tudnak vele törődni, csak csinálják amit éreznek, amíg a környezet hagyja.

Azért azt remélem tudod, hogy egy bizonyos nagyon vékony vonal elválasztja azt, hogy hol kezdődik a személyiség, és hol a mentális/neuro zavar. Nyilván a kettő bizonyos szinteken összemosódik, és nem egzakt dolgokról beszélünk, de nem lehet minden negatív személyiségjegyet az adott zavarnak betudni.

Az, hogy hogyan bánik valaki az embertársaival vagy az állatokkal, főleg a nála kisebbekkel, empátia kérdése leginkább.

Attól, hogy valaki adhd-s, még egész nyugodtan lehetnek magasak az empatikus képességei, és kerülheti tudatosan az olyan helyzeteket, ahol fájdalmat okozhat, akár embernek akár állatnak.

Az,hogy egy gyerek nem érzékeli rossznak hogy fájdalmat okoz, nem adhd tünet hanem alacsony empatikus képesség.

Sokkal gyakoribb egyébként tapasztalataim alapján adhd-s körökben az önpusztító viselkedés, önszabotálás, mintsem a környezet bántása, legalábbis fizikailag biztosan. Nem mintha ez nem lenne épp elég szar, és közvetve nem bántaná ezzel az adott ember a szeretteit és környezetét, de erre való a terápia és adott esetben a gyógyszeres kezelés.

Amúgy az impulzív szó is rengeteg féleképpen értelmezhető, és rengeteg viselkedésformát körül lehet vele írni. Itt nem arról van szó, hogy logikailag érti e, hogy az állatnak valami fáj és kellemetlen, és ezt átgondolja e vagy sem, hanem az empatikus, átérző képességeiről.

Tipikus adhds tulajdonság, ha valaki egy vita hevében -impulzívan- olyat mondd, amivel baromira megsérti a másikat, és utólag mikor lenyugszik megbánja? Igen.

Ellenben ha sorozatos fizikai fájdalmat okoz mindennemű nevelés ellenére, az nagyon más kérdés.

Ha szerinted minden adhd-s gyerek bántja az állatokat akkor nagyon rossz hírem van...