Normális, hogy egy nagycsoportos gyereket nem vigasztalnak meg?

Nem mondta a leányzó,hogy mi a gubanc,miért nem akar járni?

Ennyiből nehéz megmondani,lehet szólt neki,hogy kapcsolódjon be ő is a játszásba vagy kreatívkodásba,csak azt te nem hallottad.

Mióta áll fent a nehéz elszakadás? Mitől érzékeny mostanában?

Kevés az infó, így nem lehet megítélni ezt. Nálunk a tesó születésénél volt nehéz az oviba járás a fiamnál, és nála pont a ráhagyás vált be, néhány pillanat után már csatlakozott is a többiekhez. (igazából nekem szólt a sírása, kb addig sírt, amíg hallhattam a folyosón, ha még ebédet is fizettem, akkor már nem). Ja és ő tipikusan az az eset volt, akit ha vigasztaltak, még lelkesebben zokogott. Így én pont nem örültem volna a másik anyuka "közreműködésének", még ha jó szándék vezérelte is.

Nem állítom, hogy a te gyerekednél is ez áll fent, de szerintem nagycsoportra elég jól kiismerik a gyerekeket az óvónénik, így én bíznék bennük.

Én már azon is fönnakadtam, hogy az óvónő "lefejtette" rólad. Mintha rendőr vinne el bűnözőt! Én biztos már ezt szóvá tettem volna, ill. nem hagytam volna. Igaz, az én fiam kiscsoportos, ill. én apuka vagyok, talán előttem kevésbé sír a gyerek, de nekem természetes, hogy csak akkor köszönök el tőle, amikor már kb. megnyugodott (vagy legalább a sírást abbahagyta). Ha ehhez több idő kell, akkor rászánom. Nagyon rossz néven venném, ha az óvónő ebbe bele akarna avatkozni. A gyerek és az óvoda szempontjából tökmindegy, hogy 5 perccel később megy be a csoportjába, az meg, hogy én mikorra érek be a munkahelyemre, legyen az én gondom.

És ha már bevitte az óvónő a csoportba és ott sír, akkor bizony foglalkozni kéne vele. Ha nem is okvetlen vigasztalni, de pl. belevonni valamilyen játékba, vagy valami feladatot adni neki, ami elvonja a figyelmét a bánatáról és fontosnak érezheti magát.

Szóval ez alapján nekem elég rossz véleményem lenne az óvónőről. Az más kérdés, hogy fogalmam sincs, szóvá kéne-e tenni. Akit nem hat meg egy síró kisgyerek, az nem hinném, hogy a szülő szólásától megváltozik. De ha nem szól az ember, akkor meg ne is csodálkozzon, ha az óvónő máskor is így viselkedik.

Egyébként van valami valószínűsíthető oka, hogy mostanában nehezebben szakad el tőled a lányod (pl. válás, haláleset, kistestvér érkezése, költözés stb.)?

ha már nagycsoportos akkor el tudja mondani mi a baja.

nem mondott semmit?

az óvónők miért tehetetlenek?

ha tudják egy gyerekről hogy problémás a viselkedése akkor mégjobban oda kellene figyelniük.

Értem..

De nála nem elég az ha csak "előveszik"

Ezert kéne az ovónöknek máshoz folyamodni.

Pláne hogy látják hogy a lányodat ez lelkileg megviseli.

Én megértem a problémád,mert elsős gyerekem van.es egy idő után nem akart suliba menni.es az is feltünt hogy nem volt wc-en a iskolába.aztan kiderült hogy azért nem mert van egy szintén elsős lány aki piszkálja őket és volt akit a wc-be is bezárt. Na akkor másnap amikor összefutottam a kislánnyal akkor nagyon leszidtam es megmondtam hogy nagyon rosszul fog járni ha mégegyszer panasz lesz rá!

Ez hatásos volt.mert azota kisangyal.

Az anyukával nem tudsz beszélni..?