Más ovikban is betegen dolgoznak az óvónők?

Ó, az még jobb volt, amikor két hónapja kórházban volt a lányom és a nővérek 90%-a(!!) látványosan beteg volt. Kórházról beszélünk, ahová eleve legyengült immunrendszerrel kerülnek be a gyerekek. Összesen két nővéren láttam szájmaszkot, a többi még arra se vette a fáradtságot, hogy miután az egyik gyereket megtapogatták, kezet mossanak a következő előtt, pedig előírás lenne.

Légúti betegséggel került be, mire hazaértünk, már sugárban hányt. A kórtermébe egy hányás miatt kiszáradt kisfiút tettek be, így elég egyértelmű a fertőzés forrása. Nem a kisfiúra haragszom, ő nem tehetett róla, de a kórház személyzetének az alapvető higiéniára illett volna a figyelni. Egyedül az orvos mosott kezet minden egyes gyerek után.

Sőt, egyszer a mosdóból visszatérve láttam, hogy a nővér épp törlés/fertőtlenítés nélkül dugja vissza a lányom a szájába a földre kidobott a cumiját. Mivel szóltam, hogy két percre megyek el, ha nem is volt kedve elmosni, legalább engem megvárhatott volna, hogy mossam el én...

A nyűgösség tipikusan a betegség első jele szokott lenni, ezt te is tudod. Az óvónő pedig nem orvos, hogy ránézésre meg tudja mondani, hogy ebből betegség lesz, vagy sem.

Az igazolás elvárt mindenhol.

Egyébként nálunk lehetőleg nem dolgoznak betegen, de ha minden tüsszentésre táppénzre mennének, akkor nem lenne egy óvónő sem bent. Ilyenkor betegség idején, eleve meg vannak tizedelve, ahogy az ovisok is.

Viszont igyekeznek nem nyalni falni a kicsiket, ha épp betegek.

Többtényezős a történet. Egyrészt, ha pöccre ki van számolva a létszám, akkor lehet, hogy nem tudnak helyettesítést megoldani. ha túl kevés az óvónő, akkor meg a gyerekeket veszélyezteti a felügyelet hiányossága.

Nyűgösség... bölcsődés a lányom, ott egyszer hazaküldték, mert 37,2 fokot mértek nála. Amikor beértem, fullasztó meleg volt, rajta pulóver, egyszerűen túlmelegedett. De hazahoztam. Valamit mégis megsejthettek, mert ez egy csütörtöki napon volt, szombat éjjel meg váratlanul kruppos rohamot kapott és kórházban kötöttünk ki.

De olyan is volt, hogy délután szóltak, hogy a tízóraira megevett banánt kihányta. Kérdeztem, hogy nem kellett volna bejönnöm érte? Mondták, hogy nem, mert olyan akrobatikus mozgást végzett rögtön kaja után, illetve a hányásnak is inkább bukás jellege volt, hogy nem utalt fertőzéses hányásra. Igazuk lett, mert nem ismétlődött és nem volt beteg később sem.

Emiatt én bízom a tapasztalatukban. Reggel szoktunk szólni, ha például reggel álmosnak látjuk, hogy nyűgösebb lehet a fáradtság miatt. Akkor beleszámolják a viselkedésébe, hogy esetleg csak álmos és azért más.

A maszk viselésével viszont egyetértek. Amikor én nyaltam be munkatárstól hányós vírust, itthon maszkot hordtam, ha a gyerekkel kerültem kontaktba és 10 percenként kezet mostam. A férjem elkapta (akkor nem volt rajtam maszk, ha csak ő volt a közelben), a gyerek nem. Viszont rá kevésbé volt erős hatással, mert felnőtt szervezet. Egy napot rókázott, aztán másnap már jól volt és ment dolgozni.

"Még egy kérdés, ti hogyan oldottátok meg (mivel mindenki szépen táppénzen marad a beteg gyerekkel amíg az meg nem gyógyul), hogy nem rúgtak ki a munkahelyről?"

Ha olyan baja van, ami a közérzetére is kihatással van - elesett, rosszul érzi magát, akkor az apja vagy én itthon maradunk vele. Amikor már csak köhög/folyik az orra, de amúgy jó a hangulata, akkor bébiszitter. orrot szívni, gyógyszert beadni (szigorú előzetes egyeztetés után) ő is tud, a gyerek pedig csak addig igényli a mi jelenlétünket, amíg a közérzete rossz. Eddig ez bevált nálunk.