Nem akar oviba járni, hogy könnyítsem meg a helyzetünket?

Na mi kb. uezt csinálta végig, aztán eljött a szeptember, már aznap ott maradt egyedül egy órára, szeret járni, jót tesz neki, minden OK.

Tavaly beiratkozáskor egy hónapig az utca másik oldalán kellett mennünk (közel lakunk), és mindig mondta, hogy ő soha senki mással nem lesz csak velem (aztán persze rájött némi segítséggel, hogy meg apával, nagyikkal és még volt néhány név).

Szóval 3 hónap nagyon hosszú!

Nyáron a játszótéren, ha lesznek gyerekek, a közeledbe se fog menni...

3-as vagyok

Most 4 éves, gond nélkül járt végig egy évet.

Tavaly amikor azt mondta, hogy ne hagyjam ott stb. azt mondtam, hogy akkor fog már óvodába járni, amikor nagyobb lesz és örülni fog az ottani játékoknak a többi gyereknek, óvó néninek. És szívesen fog menni, mint ahogy a nagyihoz (előtte heti egy-két de-t volt a nagyival)

Nekem 2,5 évesen kezdte tavaly az ovit, nagyon nehéz volt neki is, nekem is.

Vegyél ovis könyveket, olvassátok együtt (Vackor, Pöttyös Panni, Bori óvodába megy, Janikovszky Éva ovis könyve, Anna, Peti-nek az a része, amikor Anna oviba megy). Lehet, hogy nem tudja, mire számíthat az óvodában, csak azt érzi, hogy Anya otthagyja őt. Ha felhozza a témát, mesélj neki arról, milyen jó lesz a gyerekekkel játszani, mennyi új játék van ott, milyen kedves az óvónő, mennyi verset fognak tanulni, mi lesz a saját jele, milyen OKOS, NAGYFIÚS dolgokat fognak ott csinálni (amit a nem ovisok még nem csinálnak). Nekünk ez az okos nagyfiús dolog nagyon bejött, pedig irtó nehezen szokott be az oviba.

Olvastam olyat is, hogy anyuka bement az oviba, lefényképezett egy csomó játékot, ovis zsákokat, kisWC-t, kinyomtatta a képeket, otthon gyakran nézegették és beszélgettek róla. Szerintem ez is jó ötlet lehet.

Mindenesetre a szeptember még nagyon messze van, addig még sok minden változhat, lehet, hogy addigra nagyon is fogja várni, hogy komoly ovis lehessen.