Választhatom-e én az örökbedogadó párt, a születendő kisbabámnak?

Bírom ezt a sok ítélkező erkölcscsőszt...

Nyílt örökbe fogadásnak hívják, ha így rákeresel, találsz ezzel foglalkozó szervezeteket. Nagyon bátor vagy, hogy elszántad magad erre a lépésre, dicséretes, hogy a legjobbat akarod a kisbabának. Kitartás!

Igen valaszthatod. Nyilatkoznod kell a gyamhivatlba konkrétan megnevezve kinek a javara mondasz le a felügyeleti jogodrol.

Jobb ez mintha bekerulne a gyermekvedelmi rendszerbe és évekig élne neveloszulonel vagy otthonban mire a hívatal lassan orlo malmai végre orokbeadhatonak nyilvánítjak. Miközben értékes hónapjai évei mennek el úgy hogy közben már a saját családjában elhetne.

Annyira birom ezt.. ha azt írta volna a kérdező, hogy el akarja vetetni, akkor meg mindenki győzködné, hogy szülje meg és adja örökbe!

Ti normálisak vagytok? Nyilván tudja, hogy felelőtlen volt, de most ettől biztos sokkal jobb lesz neki, hogy itt fröcsögtök rá, meg osztjátok az észt! Most ettől nektek jobb? Hogy név és arc nélkül a fotelból beszólogattok egy lánynak? Remélem ennyi az örömötök!

Úgy van, dicsérjük is még. Végülis nagy teljesítmény gimiben teherbe esni nem? Nagyon ügyes és elszánt..

Nem, hanem azért dicsérjük meg, mert nem rohan megfutamodva abortuszra mint rengetegen az ő helyében, nem magát helyezi előtérbe hanem már most a gyerekét, és a legjobbat akarja neki adni ahelyett hogy elvegye tőle az életet, merthogy úgy neki sokkal kényelmesebb lenne.

Kérdező: Igen kiválaszthatod te, nyílt örökbefogadásnak hívják. Vedd fel a kapcsolatot egy örökbefogadó szervezettel, vagy olvasgasd az orokbe.hu oldalt, ott minden információt megtalálsz. Kitartást az ítélkező gyökerek elviseléséhez.

Kedves Kérdező!

Nem adnám ismerősnek,megszakadna a szíven(különben is ha oda kéne adni),de ha még találkozni is kéne/lehetne vele,és nem közeledhetnék úgy felé ahogy szeretnék.És nem is fogadnék örökbe ismerőstől,mert mi van ha később vissza akarná kapni,vagy (szoros)kapcsolatot akar vele, vagy ki tudja?

Bemehetsz a tegyeszhez, ők többféle alternatívát is fognak tudni ajánlani. Mehetsz alapítványokhoz is, én mégis a tegyeszt ajánlom, mert ott több lehetőséged van alapvetően és az ilyen előre eldöntött, irányított örökbefogadásokkal a legtöbb helyen elküldenek ma már és a végén a többség a tegyesznél köt ki. Jogod van Neked kiválasztani, hogy kinek adod örökbe a gyereked, ezt hívják nyílt örökbeadásnak/fogadásnak, ebben az esetben kifejezetten egy adott pár javára mondasz le a babádról. Fontos tudnod, hogy ugyanúgy semmilyen jogod nem lesz a babát/gyereket felkeresni, mint a titkos esetében. Megegyezhettek, hogy adott időközönként látogathatod, vagy küldenek képet, de nem kötelező nekik ezt betartani, Te viszont semmilyen esetben nem jelenhetsz meg, nem mehetsz érte az oviba, vagy iskolába, ha később jobban állnak a dolgok és szorosabbra fűznéd a viszonyt. A gyerek anyakönyvébe az új anya neve kerül be, jogilag semmi köze nem lesz hozzád, mintha elvágnák a vérségi kapcsolatot. Sok szülőanyának ígérnek szoros kapcsolattartást, aztán mégsem tartják a szavukat, ezzel is számolnod kell, őket semmi nem fogja kötelezni semmire. A nyílt örökbeadás feltétele, hogy Neked is részt kell venned egy 1 alkalmas pszichológussal történő beszélgetésen, ez a tegyesznél szokott történni.

Az örökbefogadóknak minden esetben végig kell csinálniuk ugyanazt az eljárást, amit minden más örökbefogadónak is, tehát ha eddig nem voltak meg a papírjaik, azt sürgősen meg kell szerezniük. Ebben a helyi tegyesz tud segíteni.

A tegyesznél van egyébként egy adatbázis olyan párokról, akik ugyancsak részt vehetnek nyílt örökbefogadásban, minden papírjuk készen áll, a legtöbb megyében fényképet és saját magukról írt bemutatkozást tudnak mutatni a szerintük alkalmas jelöltekről az anyának.

A közvetítő szervezetet úgy válaszd ki, hogy érezd, hogy Neked akarnak segíteni. Nem egy gyerek nélküli párnak, nem a szüleidnek, hanem Neked. Az örökbeadás után is szükséged lehet támogatásra, vagy segítségre, merj hozzájuk fordulni. A tegyesz mellett a legnagyobb alapítvány/civil szervezet, ami adhat örökbe a gólyahír, utánuk következik a bölcső, az alfa (ők egy vallásos szervezet), illetve a fészek (ők nagyobb arányban adnak cigány származású babákat, mint a többinél). Ez egy örökbefgadói szemszögből írt összegzés az alapítványokról, de sok hasznos dolgot lehet találni az odalinkelt interjúkból: [link]

Ez pedig egy nagyon jó példa, hogy ideális esetben ez hogyan néz ki: [link] - ajánlom ezt az oldalt nagyon, mert be tudja mutatni a rendszert minden jó és rossz oldalával együtt és el tudod képzelni legalább részben, hogy mire vállalkozol.

Szia!

Ahogy előttem is írták, természetesen kiválaszthatod, kinek szeretnéd örökbe adni a kisbabádat.

Azt javaslom, járd körül jól a kérdést, a TEGYESZ is jó megoldás, de vannak nonprofit civil szervezetek: például a Mózeskosár Egyesület foglalkozik örökbe adóknak egyéni tanácsadással (ők nem bonyolítanak le örökbeadásokat, kizárólag tanácsadással, segítségnyújtással foglalkoznak, így nem elfogultak, nem akarnak semmire rávenni vagy semmiről lebeszélni, ami sajnos egyes „gyerekdíler” alapítványoknál megy), ők a legrégebb óta működő ilyen segítő szervezet hazánkban, és nem mellesleg nagyon jó fejek. (A [link] oldalukon nézd meg a Programok/Egyéni tanácsadás linket. Ha nem áll módodban ilyenen részt venni, akkor írthatsz nekik e-mailt is.)

Pár megjegyzés a kommentekhez:

„Jobb ez mintha bekerulne a gyermekvedelmi rendszerbe és évekig élne neveloszulonel vagy otthonban mire a hívatal lassan orlo malmai végre orokbeadhatonak nyilvánítjak.”

Közkeletű tévhit, de nem a hivatal miatt nem válnak a gyerekek örökbefogadhatóvá általában, hiszen ha egy csecsemőről lemondanak, pikkpakk örökbefogadókhoz kerül, nem tévelyeg a rendszerben. Hanem azért, mert a szüleik nem mondanak le róluk (pl. azt gondolják, hogy majd össze tudják magukat kapni, és képesek lesznek felnevelni). Olyan is előfordul, hogy nem mondanak le egy gyerekről, ezért nevelőszülőkhöz kerül, majd mivel nem látogatja a szülője, már-már örökbefogadhatóvá válna, mikor a nevelőszülő felkutatja a szülőt, és ráveszi, hogy látogassa meg a gyereket, hogy nála maradhasson (ami nyilván nem a gyerek érdeke). Így eltelik pár év, és már hiába válik örökbefogadhatóvá, a nagyobb gyerekek már nem igazán „kapósak”.

„Nem adnám ismerősnek,megszakadna a szíven(különben is ha oda kéne adni),de ha még találkozni is kéne/lehetne vele,és nem közeledhetnék úgy felé ahogy szeretnék.És nem is fogadnék örökbe ismerőstől,mert mi van ha később vissza akarná kapni,vagy (szoros)kapcsolatot akar vele, vagy ki tudja?”

és:

„Nehéz lehet, de innentől azt hiszem jobb mindenkinek, ha nem folytok bele egymás életébe.”

Most fog megjelenni egy nagyon érdekes könyv, amely vér szerinti anyákkal készített interjúkat tartalmaz. Nagyon tanulságos, hogy a legtöbb nőnek milyen hatással van az egész életére az, ha örökbe adja a gyerekét, és az is, hogy a nyílt örökbeadások résztvevői mennyivel egészségesebben tudnak ezután élni (mind az örökbefogadókra, mind a vér szerintiekre, mind a gyerekre jó hatással van a kapcsolattartás)… az igazi nyílt örökbefogadásoké, ahol a kapcsolattartás a két fél megegyezésén múlik, és a vér szerinti anya is aktív részese lehet a gyerek életének. Nyilván van, akinek ez nem menne, mert elég magasfokú érzelmi intelligenciát feltételez, de az biztos, hogy a titkolózás megmételyezi a lelket, és megnyomorítja az életet.

Szóval ajánlom mindenkinek, hogy legalább ilyen könyveket olvasson, hogy tényleg át tudja érezni mások problémáit, új megvilágításból is rá tudjon nézni erre a témára.