Örökbefogadás elindítása mellett meddőségi kezelés?

Persze, hogy megkérdezem, de azért jó lenne előre tudni.

Igen tudom, hogy valószínűleg hosszú idő lesz. Tisztában vagyunk magunkkal. Nem biztos, hogy tudnánk vállalni egy beteg gyereket, persze nem mindegy a betegsége sem. Ráadásul lehetek én nagyon toleráns a világos bőrömmel, szőke hajammal, kék szememmel, de nem tudom, hogy, hogy tudnám kezelni ha valaki pl. a bőrszíne miatt bántja vagy kirekeszti a gyerekemet.

Isemrem a blogot, de azért köszönöm.

Úgy gondolom, hogy egy örökbefogadás nem olyan, mint egy pulóver. Szóval úgy értem, hogy ha mégse jön be visszaviszem, vagy elteszem valahova, mintha nem is létezne. Ezért nem szabad kompromisszumot kötni, mert egy életre szól.

Nagyon sok bennem a kérdés és a félelem. Ezért úgy gondolom, hogy nagyon alaposan körbe kell járni a témát és csak azt szabad amiben biztos vagyok.

Lehet rossz példa magamól. Amikor ERASMUS diák voltam volt egy nagyon jó barátom aki homoszexuális. Ő ilyen, ilyennek szeretem. Ő mondta el nekem, hogy mi vele a helyzet. Úgy voltam vele, hogy wow. megtisztelő, hogy ő is ilyen jó barátjának tart és beavat az életébe. Megkérdezte, hogy bemutathatja e a barátját. Megismertem a másik srácot, tudtam, hogy ők egy pár, elfogadtam, sokat voltam velük és jól éreztem magam nagyon, soha egy pillanatig sem zavart a másságuk. Egyszer egy buliban láttam őket csókolózni és én aki azt hittem magamról, hogy nagyon toleráns vagyok, ezen telejsen kiakadtam, hogy én ezt nem akarom tudni, nem akarom látni stb. Szerencsére a fiúkkal a viszonyom nem változott meg, de akkor sem tudtam őket abban a helyzetben elfogadni.

Úgyhogy ameddig kétségeim vannak afelől, hogy alkalmas lennék e/alkalmasak lennénk e egy roma kisgyerek nevelésére, nem szabad igent mondanom, mert sokunk élete, boldogsága múlhat a türelmetlenségemen.