Örökbe fogadás utáni nevelésről, beszoktatásról, érzelmekről, nehezségekről hol tudok tájékozódni, nem érintettként?
Tehát nem akarok facebook csoportba belépni, mert ott ők is fent vannak.
Szeretném érteni, hogy mi zajlik le ilyenkor a felekben, milyen nehézségek jöhetnek elő.
Közvetlen környezetemben történt egy örökbefogadás, és sok tanácsot kérnek tőlem. azt látom hogy a szülők nem értik a dackorszakot, és a készen kapott dackorszakos gyermek sok nehézséget okoz.
Anyaként tudom, hogy nehéz jó tanácsot adni, és minden gyermek más, könnyen tűnhet megmondó embernek akinek más habitusu gyermeke volt és elmondja a saját tapasztalatait. Meg hát ezt túl kell élni, néha sírni este, hogy ma se úgy kezeltem ahogy kellett volna, na de majd holnap. És hogy az élet igazol minket, mert elmúlik ez az időszak is.
Úgy érzik, hogy zsigerből szülő az akinek saját van, és nekik ez soha nem fog menni.
Mondtam hogy én is utána olvastam könyvekben, neten, fórumokon, ha már semmi ötletem nem volt, és az évek tapasztalatai tettek ennyire tájékozottá, és sokszor volt kudarcom nekem is, sőt van amit másképp tennék de mindig van mód javítani, hisz ahogy fejlődnek úgy fejlődünk mi is velük.
Nehéz úgy támogatnom őket, hogy azon vannak leragadva hogy másnak ez ment, nekik ez se.
Pl mondtam h olvassanak utána mi zajlik le egy 2,5 éves agyában, mi is az a dackorszak és arra is az a válaszuk, hogy én milyen tájékozott vagyok h egyáltalán tudom h nem úgy működik az agyuk, ők lám azt se tudták hogy ennek utána lehet nézni.
Az a fura, hogy nem buták, mérnökök, de a sok év sikertelenség mintha elvette volna az önbizalmukat teljesen. :(
A dackorszak élettani sajátosság, nincs nagy jelentősége még annak, hogy örökbefogadott vagy sem. Persze a személyiség is számít, aminek nagyobb része a genetikával jön.
Egyébként az örökbefogadóknak ajánlanak rengeteg könyvet a témában, ha akarnák, tudnák, honnan kell edukálódni.
Valószínűleg ott a baj, hogy ők nem dolgozták fel, hogy nem lett vérszerinti gyerekük, ezért gondolják, hogy minden problémájuk ebből ered.
Jó, dackorszakról biztosan ők is hallottak, hiszen én már gyerek előtt is tudtam, hogy létezik ilyen, pedig akkor fél oldalnyi könyvet se olvastam ebben a témában.
Annyi a különbség, hogy nekünk erre volt kb. 3 évünk felkészülni, nekik nem. Ez sokat számít, de végeredmény ugyanaz lesz, belejönnek ők is, mint kutya az ugatásba. 2 év múlva már ők fognak neked tanácsot adni.
Szerintem mutasd meg nekik ezt a fórumot, vagy valamelyik face csoportot, ahol vér szerinti szülők rinyálnak, hogy elegük van a nehéz gyerekükből:) Ha látják, hogy másik is pancserek, nincs mire irigykedni, akkor meg fognak nyugodni. Ha féltékenyek, irigyek, el kell értékteleníteni azt, amire vágynak, és az érzés elmúlik. Tök menő pszicho könyvben olvastam és tökéletesen tudom használni a gyerekemnél, ha valamire vágyik, amit nem kaphat meg, szidom, amit szeretne minden módon, és érdekes már nem kell neki. Pl buborékfújó robot: jajj milyen jó, hogy mondod, Katika 1,5 évese olyat kapott karácsonyra, nem valami jó de a baba élvezi. Nem gondoltam, hogy te is örülnél neki, végülis kicsiknek szokták venni, mert picit babás, de ha neked ilyen kell, szívesen megveszem.. bár azt hittem érettebb vagy ennél, de ha még nem, akkor az is rendben van, megveszem névnapodra. A háta közepére se kívánta utána:D
Itt is azt kell csinálni: Persze, utánanézek vér szerinti szülőknek, gyertek üljünk ki a parkba(vidd őket jó szr helyre, ahol szegénység van), nézzük meg, ki hogy kezeli. Nézd ott azt az anyukát, tökre hasonlít rá a gyereke, nézd nem is hisztis, kicsit butácska babának látszik, de azért nyugodt. Figyeld hogy reagál a vér szerinti anyuka, elvégre neki a génjeiben van!(anyuka kiabál, rácsap a baba fenekére).. ööö, hát ez nem olyan volt, mint kellene, nézd a gyereke mégis milyen nyugis. Azt hallottam, hogy az okosabb, fejlettebb babák öntudatosabbak, és azok igazán egészségesek, akik merik vállalni az akaratukat, de megértem, hogy inkább olyat szeretnétek mint az a növénytermészetű kisgyerek és a vér szerinti anyai reakció.. szerintem te szoktad jobban is csinálni, de ha gondolod kérdezzük meg az anyukát, hogy ráérez-e mikor hogy kell bánni a gyerekével, attól ilyen csendes-e.
Már nem is akarnak majd nyugis gyereket, hanem értékelni fogják a saját hisztigépüket, mert felismerik majd, hogy okosabb(ha nem, akkor is:D), és ha sok szr szülőt látnak, jobbnak fogják magukat tartani.
Én így csinálnám, önbizalom kell nekik, és hogy értékeljék a nehéz gyereket, akit kaptak. Tuti van valami pozitív tulajdonsága, amire lehet építeni, mondjuk arra, hogy nem elnyomott személyiség. Nekem nehéz gyerekem volt, ebbe tudtam kapaszkodni, meg abba, hogy okosabb a többinél, pár év és már könnyű gyerekem van:)
"Tök menő pszicho könyvben olvastam és tökéletesen tudom használni a gyerekemnél, ha valamire vágyik, amit nem kaphat meg, szidom, amit szeretne minden módon, és érdekes már nem kell neki."
Ez jó nagy baromságnak hangzik. Így majd egész életében kihagy lehetőségeket, mert biztos bukás, hisz az anyja azt táplálta belé, hogy a vágyaknak nem kell utánamenni, úgyis csak csalódás éri, hisz más is belebukott már.
Ennél az is értelmesebb lenne, ha szimplán nemet mondanál a kacat játékra.
Másokkal példálózásnak semmi értelme, csak gaslighing. Ez kb. az, mikor azzal érvel a szülő, azért egye meg a gyerek a brokkolit, mert valahol éheznek.
tényleg, igazad van, fantasztikus ötlet:"gyerekem, te annyira hülye vagy, hogy az ízlésed egy retardált másfél évesének felel meg", biztos tökre jót tesz a gyereknek hogy ha szeretne bármit is, akkor csak közlöd vele hogy dedós és hülye, mert képtelen vagy normálisan kommunikálni vele.
a második bekezdésednek meg tényleg nem tudom mi értelme, azon kívül hogy masszívan bunkó és rasszista, az hogy fog segíteni az egyértelműen felkészületlen és eszköztelen szülőknek, hogy "bemutatod" nekik, hogy a "szegény" anya milyen "rosszul" neveli a "buta" kölykét, amiből következik, hogy bezzeg az övék "nagyon okos"?!
Egyáltalán nem olyan egyik példa sem, és attól, hogy valamit már nem akar, miért ne akarna mást? Ismersz te gyereket? Naponta 10 különböző dolgot akarnak, és nem értenek az indokból(koruk miatt), ha meg folyton csak mondogatod, hogy nem, ellened fordulnak mert mindenre nemet mondasz. Majd ha idősebb lesz a gyereked, úgyis megérted. Ráadásul x idő után tökre elfelejtik mit beszéltünk és megint vágynak ugyanarra.
Ezek tapasztalat alapján működnek, a valahol éheznek nem, és nem is idevágó példa, tök hidegen hagyja távoli ismeretlenek véleménye/helyzete, de ha azt mondom, hogy a Boti kedvenc cukra is ez, hozzá se fog nyúlni a cukorhoz, mert nem akar Botira hasonlítani(utálja), és úgy csináltam az egészet, hogy én nem is szidtam se Botit, se a cukrot, a gyerek a saját döntésének érzi és totál béke marad benne, nem az, hogy anyukám megint nemet mondott mikor az olyan jó lett volna nekem.
Ez az egy hasznos tipp volt az egész könyvben, de ez nagyon bejött. "hogyan vegyünk rá bárkit bármire" vagy valami liyesmi volt a címe.
Igazából ösztönösen is ezt csináljuk csak nem gyereknevelésnél, hanem barátságokban "az nem is olyan jó pasi", meg ilyesmi, ha valakit dobtak, a barátnők garantáltan szidják a pasit, hogy igazából nem vesztett semmit, mert eleve idióta volt:) Meg nagyon sok más dolognál is így van, ha valamit nem kaptál meg, akkor automatikusan támogatnak, hogy az igazából értéktelen, és nem bánkódsz annyit miatta.
Na mindegy, és szegényebb városrészre mindenképp vinni kell, hogy lássa mennyi szr vérszerinti szülő van, és szinte semmit nem jelent a kötelék, legalábbis ilyen szempontból, mert amúgy szerintem számít, de kb 10%ban, a maradékot minden más teszi ki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!