Ha az anya nem akarja a gyereket megtartani, de úgy dönt, hogy megszüli és örökbeadja, akkor az apának "elsőbbsége" van az örökbefogadásnál?

Szerintem a kérdés arra vonatkozik, hogy a nô szeretné inkább örökbeadni a gyereket, hogy segítsen egy meddô párnak. Vagy egyszerûen úgy gondolja, az apa nem lenne igazán jó szülôje (bántalmazó, vagy akármi）, ezért inkább egy szeretô párnak adná. Viszont az apa nem akar lemondani róla és egyedül is nevelné (vagy pl. lepasszolná a saját anyjának, mert ilyenrôl is hallottam már）.

Ezesetben mindenképp az apához kerül-e.

Ha házasok, vagy van apasági nyilatkozat, akkor mindkét szülőnek le kell mondani ahhoz, hogy a gyerek örökbeadható legyen. Ha az egyik szülő nem mond le, akkor a gyerek hozzá kerül, viszont jogilag a másik is szülő marad. A jogairól (láthatás) lemondhat, de a kötelezettségeiről (gyerektartás) nem. Ezt legfeljebb a két szülő egymás között tudja megbeszélni.

Tehát ha az anya nem akarja nevelni a gyereket, az automatikusan az apához kerül. Aki ugyanolyan teljes jogú szülő, tehát nem kell a saját gyerekét örökbefogadnia. Viszont hivatalosan egészen addig a gyerek szülője marad, amíg az apa új felesége esetleg örökbefogadja. Ha mindkét szülő lemond, akkor a gyerek örökbeadható, és a szülők minden kötelezettsége és hivatalos kapcsolata vele megszűnik.

Az apával talán tudsz iratni egy szerződés félét,hogy lemondasz a gyerekről és tartást sem kell fizetni. De ezt egy ügyvéd jobban tudja.

De tényleg miért szülödmeg ilyen esetben?