Örökbefogadott gyereket sikerülhet teljesen elfogadtatni otthon?

20 és 10 évesek az öf.fiaink.

Mindketten a kezdetektől tudják az igazat.

Soha egyiktől sem kaptuk meg azt,hogy "nem te vagy az anyám/apám". Sőt,a 20 évesünk most úgy gondolkodik,hogy meg sem szeretné keresni a vérszerinti szüleit. Azt mondja,számára mi vagyunk azok.

Soha meg sem fordult a fejünkben,hogy vagy ők vagy mi nem tudjuk majd elfogadni a másikat. A nagyobb család is gond nélkül elfogadta őket. Valahogy senki nem érezte,hogy nem a "mieink".

Ez egy folyamat,meg kell érni rá,hogy el tudja fogadni az ember azt,hogy nem lehet saját gyereke. Ha ez sikerül,soha eszedbe nem fog jutni a mindennapokban,hogy nem a vérszerinti gyerekedet neveled. Hiszen nem a vér tesz családdá egy családot.

Ha viszont ilyen kételyek,amiket megfogalmaztál,felmerülnek benned,erre még nem vagy készen. Bennem is voltak,de amíg ezeket teljesen el nem tudtam engedni,nem indítottuk el az öf.-t. Csak akkor vágtunk bele,mikor mindkettőnkben megérett az érzés:igen,sajátomként tudnék szeretni egy úgymond idegen gyereket.

Írj privit,ha úgy érzed,bármiben tudok segíteni.

Igen, lehet teljesen olyan státuszban az örökbefogadott gyerek, mint a vér szerinti. De egyáltalán nem garantált, hogy az összes rokon elfogadja, ha roma vagy beteg kisgyerek érkezik a családba. Az örökbefogadónak tudnia kell kezelni ezt a témát, és eloszlatni a gyakori tévhitekből adódó kétségeket. Például, hogy a cigány gyereknek majd "kiüt a vére", és felnőtt korában bűnöző lesz, akármit is teszel. Vagy hogy az örökbefogadott gyerekek felnőtt korukban elhagyják az örökbefogadó családot, és a vér szerintit támogatják pénzzel. Az emberek, akik nem tájékozottak az örökbefogadással kapcsolatban, szeretik ezeket hangoztatni, és minden örökbefogadó család szembesül ezzel. Ha erősen traumatizált, viselkedészavaros, roma, vagy beteg gyereket fogadsz örökbe, akkor halmozottan érvényes, hogy mindenért az örökbefogadást fogják hibáztatni. Ha a családban van egy ilyen mindenttudó rokon, akkor nehezebb kezelni az indulatokat, ezért mindenkinek ismernie kell a saját környezetének határait.

Például ha nagyon szoros kapcsolatban vagy a szüleiddel, és nagy szerepet játszanak a mindennapi életben, viszont erősen rasszisták, akkor ezt érdemes figyelembe venni a döntésnél. Hiába fogadnátok el egy roma gyereket a pároddal, ha a közeli családban van valaki, aki képtelen elfogadni, az az egész családi légkörre rányomhatja a bélyegét. Szerencsére sokszor előfordul, hogy az előítéletek elmúlnak, de nem szabad csak erre hagyatkozni. Ha egy távoli rokonról van szó, akivel évente egyszer beszéltek udvariasságból, akkor persze nem számít ennyit a véleménye.

Az írásod alapján valóban felkészületlen és tájékozatlan vagy még, de ez nem gond! Az örökbe.hu-n nagyon sok leírást és tapasztalatot olvashatsz, és a tanfolyamon is kitérnek ezekre a témákra. Ezektől nem kell félned, mert mire oda jutsz, hogy örökbefogadnál, már sokkal több tudásod lesz.

2-es vagyok.

Kollár János: Ugye te vagy az anyukám?

Nézd meg a neten. Én olvastam,nagyon jó kis esettanulmányok,történetek vannak benne.

Illetve van Máté Krisztának egy kisfilmje. Abban megszólaltat örökbrfogadó szülőket,örökbeadókat és örökbefogadottakat is.

Mindkettő nagyon hasznos.

Igazibb az igazinál

+

Mindenkinek jár a család

Ez a 2 könyv mindenre választ ad

Mikor gyerekek voltunk a szomszédban nem lehetett az asszonynak gyereke, így örökbe fogadtak egy - mint később kiderült roma fiút. Kisgyerekként nem látszott annak, illetve akkor még én is kicsi voltam, és nem tudtam mit jelent ez. Kiskorunkban a többi szomszéd gyerekkel sokat játszottunk együtt, ezzel a kisfiúval is. Ez a srác ahogy nőtt, ""kijött a vére". Hiába voltak dolgosak, kedvesek, szeretők az öf.szülők, a srác lusta, semmirekellő gyerek lett, és visszatalált később a "fajtájához". Végül egy roma nővel házasodott meg, az öf szülőkkel nem tartja a kapcsolatot.

Én csak ezt az egy esetet láttam saját szememmel, másról nem tudok, és nem azért írom, hogy ez mindig így sikerül- de sajnos a szomszédban ez történt.

Ajánlok én is két nagyon jó könyvet, az elsőt szerintem mindenkinek el kellene olvasnia, hogy megértse, milyen érzések kavarognak az örökbefogadások szerepelőiben, a második pedig a vér szerinti anyákról és az örökbefogadások különféle típusairól, előnyükről-hátrányukról szól.

Joyce Pavao: Az örökbefogadás háromszöge

Sue Wells: Veled, nélküled – Örökbefogadás: valóban olyan egyszerű?