Miért utasítja el az apját?

Igen,jól.gondolod. Ez olyan féltékenykedős, Ödipusz-komplexusos dolog. A férjed viselkedjen felnőttként! Nem elvonulgatni kell,meg besértődni,hanem megbeszélni a gyerekkel az ő szintjén a dolgokat!

Nálunk az segített apának átvészelni ezt az időszakot, hogy mondogattam neki, hogy ez teljesen normális, és hogy hamarosan eljön az idő, amikor apa lesz az isten. És így is lett kb 3 éves korában, azóta béke van.

Keress neki erről egy cikket! Ez annak a jele, hogy normálisan fejlődik a gyerek. Később majd apához akar hasonlítani nagy büszkén!

A 2-essel teljesen egyetertek. Nalunk is ez van, 2 evesen indult, 2,5 evesen mar nagyon rossz volt a helyzet, odaig fajult, hogy mindent en csinaltam mar vele, amibol elegem lett. Kozoltem, hogy nem erdekel, mit reagal a gyerek, valasszon legalabb egy allando dolgot, amit nem nekem kell csinalni. A ferjem a furdetest valasztotta. Az elso alkalmat vegigorditotta a gyerek. A masodiknal mar egyuttmukodott. Azota mar elmult 3 eves, eltelt jopar honap, ha en furdettem, tobbszor megkaptam mar, hogy ,,apa nem igy szoktaaa!!”. Az altatast, idonkenti ringatast is atvette a ferjem kb. 80%-ban. En egy ideje emelgethetek, ezt is a ferjemmel teheti csak meg a gyerek, hogy felkeredzkedik. Mar ugy latom, nekem kellett a sarkamra allni, es a hatterbe lepni, mondogatni magban, hogy o is teljeserteku szulo, majd megoldja. Az orrfujas vagy arcmosas meg most is olyan, hogy ha en is ott vagyok, akkor siras van, hogy ,,anyaaaa csinaljaaa”, de azota imadja az apjat, keresi, ha nincs itthon, keri gyakran, hogy hivjuk fel delutan, amikor meg dokgozik, tobbszor van, hogy ot valasztja bizonyos tevekenysegekhez, bar azert legtobbszor engem ker, ha valaszthat, de lett sok “fius” dolguk, amit ok ketten csinalnak. Szoval nem feltetlenul kell ebbe beletorodni. Siras persze volt, meg kellett szoknia, hogy ketten vagyunk szulok, es nem mindig az van, amit o akar.

7-es vagyok, ferjem nem sertodott meg, csak szimplan hagyta magat a hatterbe szorulni, hogy ne orditson a gyerek, es en is ludas voltam ebben, mert megcsinaltam helyette, szinten azert, hogy elkeruljuk a sirast. Aztan megbeszeltuk, hogy ez igy nem mehet tovabb. Mar ott tartott, hogy nem is nagyon szeretett egyuttlenni a gyerekunkkel, mert az ugy viselkedett vele, szoval megertem a parod. Azota, hogy atvett egy csomo mindent elkepeszto valtozas tortent. A gyerek imadja, es o is imadja a gyereket, rendszeresen elmondja, mennyire szeret vele lenni, mennyire aranyos, ertelmes. Most megint van egy nehezebb idoszakunk vele, eleg sokat kiborul, sokszor nehez kezelni, de az elmult honapok szuperek voltak, a ferjemnek rengeteg sikerekmenye volt es van. Szereti ejszaka megnyugtatni, kel hozza, felveszi, ha kell, furdeti, oltozteti, eteti, jatszik vele, hihetetlen nagy a valtozas, ami tortent. mindez par honap leforgasa alatt, februarban volt 3 eves a fiunk.