Pszichodráma, drámajáték?

igaz nem szülő vagyok és nem is kisgyerek (egy hónap múlva töltöm a 18at) de azért válaszolok

3 éve járok a suli szinjátszó körébe, a tanárnőnk pszichodrámával is foglalkozik, így vannak olyan játékok is és én imádom

nekem fejlődött a koncentráció képességem valamint a játékok során az önismeretem is, jöttem rá dolgokra amikről azt hittem hogy már rég elmúltak pl volt egy feladat hogy a velünk szemben állónak a tekintetünkkel kellett azt üzenni hogy gyűlöljük. Ez nehéz főleg hogy csoporton belül ugye nagyon jó barátod áll veled szemben, a technikája pedig az hogy valaki másra gondolsz akit gyűlölsz. Nekem egy olyan ember ugrott be akiről azt hittem hogy az iránta érzett gyűlöletemet rég feldolgoztam, mellesleg ki is békültem az illetővel

ezenkívül az önkontrolom is sokat fejlődött a játékok segítségével

és nem elhanyagolható tényező a csoport sem, mindig jó hangulatban telnek a foglalkozások, ha nevetünk együtt nevetünk de könnyezésig, ha kiakadunk együtt akadunk ki (gyakran szintén könnyezésig) de pont ez a csodás benne hogy ott vagyunk egymásnak (és mivel ugye mi iskola szinten működünk) nem csak a foglalkozáson. Nekem mindig sikerült kiengedni a heti stresszt és feltöltődni.

Igaz nem tudom hogy kisebb gyerekeknél pontosan hogy működik ez, ugye mi 15-19 évesek vagyunk de hasonló lehet és én egy percet sem bánok