A két és fél éves fiam ordít, a nagyanya után, vigyem
orvoshoz vagy normális ez? Lentebb.
Figyelt kérdés
Anyósommal élünk és a gyerek, folyton csak róla kérdez. Azzal ébred,hol van mama. Ha meglátja hogy haza ér folyik a nyál a szájából úgy ordít,kitépi magát a kezemből hogy én nem vagyok jó. Ha valamiért ráveszekszek, azt kezdi el kántálni mama szeret téged nincsen semmi baj. Ha megkérdezem én jó vagyok e,akkor azt mondja én nem csak mama jó.Nem engedi hogy puszit adja neki a nagyanyát meg szájon akarja csókolni.Az apjával is elutasító mint velem. Nem uszítom ellene,nem tiltom,nem sokára elköltözünk,de mi lesz ha akkor se változik semmi? Mi lesz ha akkor se leszek elég.
Úgy érzem küzdenem kell a fiamért, és nagyon vesztésre állok.
Én gyerekápoló vagyok, sokszor éjszakázom is, és ugye gyerekek esetében éjszaka egy szülő bent maradhat. Tapasztalataim szerint ilyen kicsi gyerekek esetében a közeli családtagok közül, akikkel egy háztartásban élnek, mindig éppen az kell aki nincsen ott. Megszokta a nagyanyját, így érthető, hogy kötődik is hozzá, hiányzik neki ha nincs ott. Hidd el, utánad is ordítana ha nem lennél mindig ott neki.
Teljesen normális jelenség. Igazából az is, hogy ordít.
2019. ápr. 16. 15:40
Hasznos számodra ez a válasz?
2/15 anonim válasza:
Orvoshoz vinni???? Miért? Mert oda van a nagymamáért ? Nem kell. El kell koltozni és még lesz oldva a probléma. Nagymama valószínűleg mindent megenged, es ha te nem engedsz valamit nem, akkor jön a "mama szeret teged" mantra.
2019. ápr. 16. 15:41
Hasznos számodra ez a válasz?
3/15 A kérdező kommentje:
Koraszülött, tejfehérje allergiás, szemüveges, a lába befelé fordult, rengeteget jártunk kórházba. Én nagyon sokat küzdöttem érte, vittem, főztem, fürösztöttem, mostam tornáztattam, minimális segítséget kaptam anyósomtól nem érdekelt nem haragudtam pedig az is rosszul esett tőle. Mama játszik vele, és ennyi elég is, hogy ennyire elutasító legyen velem? Én bele vagyok betegedve lassan, a férjem nyugtat,de ő is sírni tudna mikor vele is ezt csinálja a fiú. Szinte idegenek leszünk ha megjelenik mama. Ha valaki tud tippet adni, hogy szerteessem meg jobban magam a fiammal annak nagyon megköszönném.
2019. ápr. 16. 15:43
4/15 anonim válasza:
Menj el pszichológushoz. Férjed is vidd. Nem a gyerekkel van a baj.
2019. ápr. 16. 15:53
Hasznos számodra ez a válasz?
5/15 anonim válasza:
Hűha, itt nagy bajok vannak. De nem a kisgyerekkel, hanem veled, meg a pároddal. Tényleg nem akarlak megbántani, de ennyire egyszerű a felfogásotok a pároddal együtt? Sírtok? Orvoshoz vinni? Miért is?
2019. ápr. 16. 16:01
Hasznos számodra ez a válasz?
6/15 anonim válasza:
Figyi! Azért azt ugye tudod, hogy ő nem emlékszik arra, hogy mit csináltál meg érte csecsemökorában? Szereti a nagyanyját, így tudja kifejezni, ennyi. Ha megnyugtat, én sem kedvelem anyosomékat, a lányom óránként keresi őket és kérdezi, hogy mikor jönnek érte, mindig elmondom, hogy most nem jönnek, de nem borulok ki rajta.
2019. ápr. 16. 16:14
Hasznos számodra ez a válasz?
7/15 A kérdező kommentje:
Hát igen, így leírva nem ugyan az, mint amikor átéli az ember. Nem tudom nektek volt ez így, de olvasatok el hasonló kérdéseket is. Minden szülőnek fáj mikor a gyermeke nem őt választja. Kacaghatok és küldhetek orvoshoz.De mikor ebbe benne vagy, és nem a sírás jut eszedbe,na akkor kell orvoshoz menned.
2019. ápr. 16. 16:16
8/15 anonim válasza:
Nézd, én egy darabig együtt éltem anyámmal egyedülálló anyaként. Én neveltem a gyereket, a nagymama meg kényeztette. Evidens, hogy nem én voltam a kedvenc. Nagymama nyugdíjasként simán ráért egésznap játszani, le tudta vinni bármikor a játszótérre. A mama nem fáradt veled játszani, a mamának van kedve a játszótérre menni, a mama most neked palacsintát éjfélkor, stb. Ugyan ő csak jót akart, de nagyon elbaxta, aláásta a szülői tekintélyemet a gyerekem előtt. Évekig tartott rendbehozni. Első lépés volt hozza a kulonkoltozes, a második meg a ritka találkozások és csak úgy, hogy ott voltam.
2019. ápr. 16. 16:23
Hasznos számodra ez a válasz?
9/15 anonim válasza:
Valószínűleg az a helyzet, hogy a mamának a kellemes rész jut a gyerekből, míg te küzdesz nap mint nap. Én ezt sokszor látom elvált szülőknél, ahol anyuka egyedül neveli a gyereket, gondoskodik róla, neveli, mindent megtesz érte, vannak szabályok, korlátok, stb. Aztán hétvégén megy apukához a gyerek, ahol buli van, játszás, programok, pizza, fagyi, későn fekvés, meg minden, amit a gyerek akar. És apuka a király a gyerek szemében, mert vele buli az élet.
2019. ápr. 16. 16:23
Hasznos számodra ez a válasz?
10/15 A kérdező kommentje:
Persze hogy tudom,hogy nem emlékszik. Irigység, féltékenység, szomorúság, mit tagadjam mindet érzem. A nagymama az aki csak szereti és játszik vele. Én nevelem is, szabályok vannak bizonyos értelembe. De igazságtalannak érzem, hogy "kevesebbet" kapok. Mindenkivel jól elvan a gyerek,mindenkit szeret. De ez az egy ember A nagymama olyan helyet foglal el,amit én szeretnék. Mindegy köszönöm a válaszokat. Egyébként az orvostémát, azért vetettem fel, hogy nem e pszichés alapon velem van valami rossz érzése a gyereknek,pont azért mert én gyötörtem ,tornák, szurkálás, a fájós viszkető bőr kezelése. Vagyunk egy páran hasonló korú csemetével hasonlóan élve,de nem látom ezt ami itt van velünk.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!