Mi a jele annak hogy a gyerek túl sok figyelmet kap?

olyan nincs h egy gyerek túl sok figyelmet kap

:)

az a kérdés inkább h a figyelem minősége milyen

lévén az fontosabb mint a mennyiség

???

Figyelemmel nem lehet tönkre tenni egy gyereket.

Az persze nem mindegy, hogy hogyan nevelik közben. De a figyelem önmagában szuper.

4-es amit te írsz, az nem túl sok figyelem, hanem rátelepedés, kontrolálási kényszer.

A figyelem az, ha a gyerek valamit mond, vagy szól vagy kér töled akkor arra reagálsz, úgy hogy az a gyereknek jó legyen.

Pl anyaaaa csokit adjál. - Erre az anya oda hajol a gyerkehez(ha kicsi legugol hozzá) és megmondja neki, hogy nem adjál, hanem kérek szépen. De most nem lehet majd vacsora után megeszünk együtt egy nagy szelet milkát...

Ha valaki nem figyel a gyerekre az azt mondja, MOST nem! -amiböl persze a gyerek egy szót sem ért, mert tegnap is kért mikor julcsi nénivel anya telefonált és akkor kapott...

Szerintem sincsen túl sok figyelem, van olyan hogy ráhagyás, ebböl lesz az elkényeztetés. Van rátelepedés, vagy kontrolálási ke´nyszer.

SZerintem van olyan, hogy túl sok figyelem. AMikor az anya, apa bármit félbehagy, letesz a kezéből, az egymás közötti beszélgetést azonnal félbehagyják, ha a gyermek megszólal vagy meg akar mutatni valamit. Ez persze teljesen természetes, amikor még kicsike, de idővel meg kell tanulnia, hogy várjon kicsit, és ami nem életbevágó, azt akkor kezdje el mondnai, amikor más már befejezte a mondandóját.

Szerintem pont abból látszik, hogy egy gyereket így nevelnek, hogy még kisiskolás korára sem képe skivárni, míg a szülei befejeznek egy mondatot, vagy ha például legózik, minden egyes építőtőelem berakása után szalad megmutatni, hogy milyen ügyes, mert ezt szokta meg, hogy folyamatosan figyelik, dicsérik, állandó azonnali visszajelzéshez szoktatták hozzá.

Ismerek ilyen családot.

Ez a kérdés így nem működik. Mindenki mást ért figyelem alatt...

Kérdező te mit értesz?

Mivel még senki sem válaszolt:

A "túl sok figyelmet kap" kifejezést akkor használják, ha a gyermeken azt észlelik, hogy korához, az elvárthoz képest nem elég önálló, pedig a fizikai és szellemi képességei nem korlátozzák. Ezért nevelési probléma állhat fenn.