Szoktad engedni, hogy a gyerekek befeküdjenek az ágynemű közé, amiben éjjel alszanak az ágyba?

" Márpedig amiben éjjel alszunk, abba ne fetrengjen nappali ruhában."

Miért ne? Mi baja lesz tőle? Őszintén, nem kötekedésből kérdezem.

nálunk napközben betegen sem fekszik az ágyneműjébe, csak ha kvázi ki sem kel az ágyból, pizsiben lébecol egész nap. Ha megyünk orvoshoz, vagy már kicsit jobban van és felöltözik, akkor már beágyazok, és az ágytakaróra fekszik párnával (díszpárna plusz a kedvenc párnája), meleg plüss pokróccal.

Ez hogy miért ne lehetne ruhával az ágyba feküdni kicsit olyan, mint hogy miért ne lehetne pizsamában iskolába/oviba menni? Szimplán mert nem oda való. A kádban sem eszünk, pedig ugyan mi bajunk lehetne tőle?

"A kúszó-mászó gyereket sem öltöztettem napközben pizsamába, mikor letettem aludni"

én sem, de nem is azzal a takaróval, lepedőn aludt, mint éjjel, hanem ágytakarón másik pokróccal.

Halálosan zavart is, hogy a bölcsiben abban a göncben alszanak, amiben előtte az udvaron kúsztak-másztak.

Oviban pedig pizsit kértek, átöltöztek minden ebéd után.

Érdekesnek találom a válaszokat, 2 szempontból:

- felesleges plusz köröket fut majdnem mindenki azért, hogy tisztán tartsa az ágyneműt (és most nyilván nem a sárra gondolok, hanem benti ruhára), mintha ez lényegi része lenne az életnek valamiért.

- korábbi megfigyelésem itt is megjelenik, hogy egyes anyukák elengedik magukat itt, illetlenül, lekezelően, a stresszt kiengedve beszélnek vadidegenekkel, mintha ez nem számítana semmit sem, hisz nincs neve, akkor lehet rúgni, köpni, beszólni.

Összefoglalva:

Nem gondoljátok, hogy rossz helyre teszitek a hangsúlyt az életben? Az ágy tiszta, de másokkal lehet félvállról beszélni?

Minden alkalommal átöltözünk itthon.Van kinti és benti ruha.Benti ruhában igen, kintiben nem fekszünk az ágyba.

Az ágy mivel nincs szem előtt vagy meg van vetve, vagy nincs. Ha éjjeles a párom akkor sose vetem be.