Elvesztette kedvenc játékát, hogyan vigasztaljam?
Kislányom 5 és fél, majdnem 6 éves. Volt egy plüsselefánt, amit még csecsemőkorában kapott az egyik nagymamától, és azóta szinte hozzánőtt. Eleinte mindig ott mellette a kiságyban, később már ő maga ragaszkodott hozzá, ő lett az egyetlen "alvóállat", amikor oviba ment 3 évesen, akkor is a kiselefánt volt a biztonságot jelentő "barát" az elején. Azóta is mindenhová vitte magával, oviba minden nap, vásárolni, sétákhoz... És ez is lett szegény elefánt veszte - tegnap reggel a boltból hazafelé jövet valószínűleg kiesett a kis táskájából, és elveszett. Természetesen visszamentünk azon az útvonalon, megnéztünk minden lehetséges helyet, még a közeli újságosbódénál is megkérdeztük, nem látták-e... de semmi.
Kislányom azóta vigasztalhatatlan, tegnap szinte az egész napot végigsírta, meg este lefekvéskor is, mert hát nem volt ott az elefánt... Minden más plüssállatot elutasít (pedig van neki bőven), mondtam, hogy bemegyünk egy játékboltba, választhat, de az sem kell neki. Ma reggel is sírva ébredt, mikor eszébe jutott... Most dolgozom, de hazafelé úgy tervezem, hogy veszek neki egy hasonló állatot, bár szerintem azt is csak bedobja a sarokba...
válasza:
válasza: válasza: válasza:Nagyon sajnálom szegénykét! Ráadásul már abban a korban van, amikor nem is nagyon tudod becsapni, minden bizonnyal még azt is észrevenné, ha ugyanolyan elefántot kapna. Nem tudom, mi a megoldás ilyen esetben, talán ki kell találni egy mesét a kis elefántról, aki egy óvatlan pillanatban kalandvágyból kiugrott gazdája táskájából és világkörüli útra ment. Napoon át lehet mesélni újabb és újabb történeteket, hogy épp merre járt és mit csinált a kis szökevény, majd amikor már csökken a veszteség miatti fájdalom, akkor le lehet zárni azzal a mesét, hogy a kiselefánt valami nagyon csodás helyen új életet kezdett, s az új barátainak mesél arról, milyen csodás kis gazdája volt neki és másnap mondjuk a postás hoz egy csomagot, amiben valami plüssállat lapul, akit a kis elefánt maga helyett küldött.
Nem tudom, mennyire lenne ez így hatásos, de ezzel próbálkoznék talán. Remélem, hamar megvígasztalódik a pici lány!
válasza:Ez most nála a gyászreakció.
Én sem tartom jónak, hogy hirtelen mást vegyetek helyette. Ugyanolyat pedig csalás lenne, a legrosszabb húzás.
Legjobban segíteni azzal tudsz, ha megértő vagy és vigasztaló.
Számára nem pusztán egy játék, hanem szinte személy.
Fel fogja dolgozni, ami gazdagítja a jellemét.
Köszönöm szépen a gyors válaszokat!
Sajnos elfeljeteni nem fogja könnyen, már majdnem 6 éves, és amióta csak az egész tudja, mindig vele volt, rengeteget "foglalkozott" vele... még azt a kutyust sem felejtette el, aki a nagymamája szomszédjánál volt, és 3 éves volt a kislányom, mikor elpusztult. Pedig azt a kutyát csak ritkán látta, de néha még mindig emlegeti (pedig mi nem beszélünk róla, szóval magától emlékszik).
Igazatok van, belegondoltam, tényleg nem veszek most új elefántot, hanem majd akkor, ha már ő szeretne. Ugyanilyet nem is tudnék venni, a nagymama külföldről hozta, és nálunk nem is láttam még ilyet.
Kedves 08:13-as, köszönöm az ötletet! Szerintem kipróbálom, mert amúgy is szerette, ha a mindennapi életet, számára kedves személyeket beleszőttem az esti mesébe.
válasza:Nagyon kedves vagy, köszönöm, de sajnos ez egy zöld elefánt volt, sárga fülekkel - elég mókásan nézett ki, de talán pont ezért is ő lett a kedvenc... :)
Ma ahogy hazajöttem, reménykedve kérdezte, hogy nem találtam-e meg az utcán, aztán elsírta magát, nagyon sajnálom szegényt, de talán hamarosan jobb lesz...
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!