Autisztikus tunetek?

BEMÁSOLOM máshonnan, ahol belém kötöttek laikusok, szóval az egyszerűség kedvéért NEM szerkesztem át, hanem egy az egyben idézem önmagam

KÉT hozzászólását:

Évek óta a szakmai tapasztalatok és kutatások ellenében bizniszelnek egyes korai fejlesztők ezen az oldalon sajnos. Ők próbálnak megtéveszteni téged és sokakat, az a céljuk, hogy megpróbálják lejáratni a szakmabeliek közül azokat, akik számukra ANYAGILAG ELLENÉRDEKELTEK. Én mellőztem és mellőzöm az anyagi érdekeket -a gyermekek érdekében, védelmükben szólaltam és szólalok fel-, sokuk viszont sajnos a kisgyermekek rovására, ha kell, ha nem, fejlesztik őket -erre buzdítanak sajnos mind több laikus, gyanútlan szülőt, az esetek legalább 50%-ában hamis érveikkel-, azonban az indokolatlan korai fejlesztés hosszú távon neurózist okoz azon kisgyermekeknek, akiket nem szabadott volna kitenni ennek, a fejlődésüknek több kárt, mint előnyt okoz, az előny minimális tehát a legalább 50%-uk esetében. Legyél óvatos ezen az oldalon, javaslom. (Lentebb jelzek szakirodalmakat, és szakmai videókat stb.)

DR VEKERDY TAMÁS gyermekpszichológust ajánlom első körben (ha hiába jelzem, hogy én is szakember vagyok, tudok hivatkozni számos más szakemberre is a témában). Az ő meglátásai alapvetően lefedik az enyémet, az ő munkatársai némelyike egyébként tanárom volt a főiskolán.

(Hozzászólásom vége felé szakmai VIDEO előadást is linkelek tőle, érthető nyelvezetű:

"ÓVODAÉRETTSÉGTŐL AZ ISKOLAÉRETTSÉGIG" címmel.)

Dr. Vekerdy Tamásnak köszönhető a 80-as évek óta az óvodai reform, az állami óvodák vonatkozásában is. Már az ezredfordulóra legalább a hazai állami óvodák 65-70%-ában az ő és munkatársai nagyszerű és egyszerű, világos, gyakorlatias elvei alapján nevelnek. Arról nem tehetünk, hogy még ma is legalább minden negyed óvodában, és minden negyedik magyar óvodapedagógus megrekedt a régi, korlátolt, poroszos, merev, direkt nevelési módszereket alkotó szinten, ahogy itt többen is. Azon téves elképzelések azonban mind a magyar laikus szülők többségére, mind pedig nyugati szülők többségére jellemző sajnos.

Itt sokakkal ellentétben, akik igyekeztek előszeretettel SZAKMAI ÉRVELÉS NÉLKÜL belémkötni, ellenben én jó szándékból javítottam ki azokat, akik fatális marhaságot írtak. A KISGYERMEKEK VÉDELMÉBEN ÉS ÉRDEKÉBEN TETTEM, ahogy ezt már említettem, hiszen a szülőket szükséges felvilágosítani, hogy többféle alternatívát végiggondolhassanak gyermeknevelési attitűdjük továbbfejlesztése érdekében.

Nézzünk most néhány idevágó szakmai érvemet ISMÉT (ahogy ezen az oldalon már több száz korábbi alkalommal is megtettem, és mégis belém kötöttek a korai fejlesztők közül a gyerekek érdekeit semmibe vevő bizniszelők).

Tehát kezdjük először avval, hogy a vonatkozó szavaim mellett mit kell még tudni Dr. Vekerdy-ről, még a wikipedia is valós tényeket írt, amit idézek:

[link]

"Díjai:

Kiváló Munkáért díj (1985)

Oktatásügy kiváló dolgozója (1987)

Nemzetközi Lego-díj (1993)

Kiss Árpád-díj (1996)

Budapestért díj (2000)

Pro Scholis Urbis díj (2006)

Hazám-díj (2014)"

Most pedig, miután kitértem mellékesen az elismertségére, szemezgessünk vonatkozó kutatási eredményeiről, melyek lefedik az

ápr 5-ei, 19:12-es

hozzászólásom java részét, bár számos más szakember is hasonló eredményekre és gyakorlati tapasztalatokra jutottam, mint Vekerdy úr, vagy mint pl én.

ISMÉT HANGSÚLYOZOM:

HÉT ÉV ALATTI GYERMEKEKRŐL JELEZTEM ÉS JELZEK SZAKMAI TAPASZTALATOKAT ÉS KUTATÁSOKAT. Ha alkalmasint utalnék idősebb gyermekekre, ott külön jelzem azt.

WEBOLDAL LINKEKET, VIDEO LINKEKET, VALAMINT SZAKIRODALMI MEGJELÖLÉSEKET FOGOK AZ ALÁBBIAKBAN ESZKÖZÖLNI, tömör MAGYARÁZATOKKAL,

A KORAI FEJLESZTÉS ELLENÉBEN,

ÍGY A DIREKT MÓDSZERREL VALÓ NEVELÉS ELLENÉBEN.

(bár mint korábban is jeleztem, ritka kivételek erősítik a szabályt, pl veszélyhelyzetek, napirend stb kivitelezhető direkt magyarázattal KIVÉTELKÉNT.)

Röviden jelzem továbbá most azt is, hogy újra és újra csúsztat számos korai fejlesztő az "érvelésében" (tisztelet a kivételnek). Ugyanis nem egyszer fatálisan összetévesztették a játékos nevelés/fejlesztés fogalmát az indirekt fejlesztéssel / neveléssel.

A valóság az, hogy létezik direkt módon való játékos fejlesztés is, EZ ÁLTALÁBAN KÁROS hét éves kora alatt, bár a játékosság vonatkozása rendben van, de önmagában az kevés, hiszen indirektnek is kell legyen. Tömören és hiányosan most az indirekt fogalmáról: a gyermek NE vegye észre, hogy fejleszted.

Nem elég, hogy biztatod, nem elég, hogy játékosan teszed. Indirektnek is kell lennie a felnőttnek a fejlesztésük során. Utaltam itt ápr 5-én egy szakmai kísérletre is, majd most linkelek videó(ka)t szintén, e vonatkozásban (pl "Katika" nem vesz részt kötelezően a körjátékban, hanem babázhat, vagy amit szeretne, azt játszik HETEKIG, KÖRJÁTÉK HELYETT, MÉGIS ismerni fogja a körjátékokat! A tudatküszöbe alatt van a körjátékozás, PONT EMIATT épül be a többi gyermek körjátékozása, TUDAT ALATT, jobb agyféltekésen).

Az indirekt módszerek egy részét lefedik a szubliminális üzenetek, pl felnőtteket is éri a médiákból, csakhogy azt ROSSZRA használják! Lehet jóra is használni!

(Lásd: wikipedia, rá lehet keresni: szubliminális üzenetek. Most azt nem linkelem, mert most NEM felnőttek a téma. Csupán némi párhuzamként jeleztem.)

Még dr Vekerdy idézetek előtt némi párhuzamos kitérő, többek között dr Vajda Zsuzsannától:

[link]

Dr. Vajda Zsuzsanna ezt írja Siettetett gyerekek című tanulmányában: „Mivel a fejlődést az első hónapokban-években alapvetően belső érési folyamatok vezérlik, amelyek az éppen aktuális tapasztalat spontán megszerzésére késztetik a gyereket, kifejezetten kártékony a korai fejlődésbe való beavatkozás. A kisgyermek életének túlszervezése, a külső sémák és normák erőltetése hátráltatja a fejlődést. A korai fejlesztés azoknak a gyerekeknek az esetében indokolt, ahol valamilyen súlyosabb idegrendszeri sérülés, komoly, éves lemaradás tapasztalható. […] 6-7 év között jön létre az a fordulat a gyerekek értelmi képességeiben, amely alkalmassá teszi őket a szándékos és szervezett tanulásra.”

- TOVÁBBI szakirodalom a témában, ugyanezen szerzőtől:

Kósa, É., Vajda, Zs. (2005) Neveléslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.

- HIVATKOZIK AZ ALÁBBI SZAKIRODALOM IS e két szakemberre:

Örzők - Egészségügyi alapellátók gyakorlatközpontú kézikönyve

(Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest, 2014.) :

[link]

-> PDF letöltés: [link] 15817.pdf

"TÚL KORAI FEJLESZTÉS" c. fejezet, 407.oldaltól.

- Az előbbi szakkönyv, AJÁNLOTT irodalomként megjelöli továbbá:

Gerhardt, S. (2009) A szükséges szeretet. Az affektusok hatása a kisgyermek agyfejlődésére.

(Lélekben Otthon Könyvkiadó, Budapest.)

Gopnik, A. (2009) A babák filozófiája. (Nexus, Budapest.)

...FOLYTATOM... ! :-)

.

...FOLY-

TATOM:

...

ISMÉT AZ ÁPR 5-EI 19:12-es SZAKEMBER vagyok, folytatom soraimat, SZAKMAI ÉRVEIM taglalását:

[link]

VEKERDY TAMÁS: ÁLMOK ÉS LIDÉRCEK, Iskolaalapítás Magyarországon (1993) :

A SZABAD JÁTÉK A KISGYERMEK LEGALAPVETŐBB TEVÉKENYSÉGE. ERRE A VÉGÉN AZ ÓVODAI NEVELÉS PRG-JÁBÓL IS IDÉZEM A VONATKOZÓAKAT, DR VEKERDY-TŐL PEDIG MOST IDÉZEM A VONATKOZÓAKAT:

"[...] a kisgyereket nem tanítani kell - a szó iskolás értelmében -, hanem a kellően ingerdús környezetet kell megteremteni körülötte. Játszani kell vele - a felnőtt az első igazi játszótárs -, hogy aztán majd egyedül is tudjon játszani. (A játék - a szabad játék - ebben az életkorban a legfejlesztőbb tevékenység. A gyerek a külvilágról nyert s a maga belső világából származó tagolatlan benyomásait mindig újra kivetíti játékába, lejátssza és így tagolja, így válik szemlélhetővé és feldolgozhatóvá számára.)

[...]

A belső képek készítését a pszichológia elaborációs - feldolgozó - tevékenységnek nevezi. Szorongásainkat, vágyainkat, indulatainkat, sőt ismereteinket is e belső képek készítésével tudjuk feldolgozni, s így ez a tevékenység a kisgyerek életében fontos és nélkülözhetetlen kiegészítője játékának (melyet egyébként szintén folyamatosan belső képek készítésével kísér).

A kisgyerek legfőbb tanulási formája az utánzás. A kisgyerek környezetében utánozható tevékenységeknek, utánozható magatartásformáknak kell megjelenniük, károsodás nélkül utánozható, érzelmi-indulati-gondolati állapotoknak kell jelen lenniök, melyeknek tiszta, jól utánozható beszédben kell megnyilvánulniok. Ugyancsak fontosak azok a testtartás- és mozgásformák, melyeket a kisgyerek a környezetében nap mint nap átél. Ezek is utánzásra késztetik. És fontos, hogy a kisgyerek spontán megnyilvánulásainak, legyen az beszéd (vagy akár halandzsa) vagy firkálás vagy mozgásos játék, teret engedjünk és elfogadó környezetet teremtsünk.

[...]

Gondoljuk meg: a két legfontosabb dolgot - a járást és a beszédet - a kisgyerek spontán utánzási késztetéssel sajátítja el az első egy-két, két-három évben.

Ha a kisgyereket járni tanítjuk, ez ortopédiai és pszichológiai szempontból nézve egyaránt káros. Csontjai, izületei, központi és perifériális idegrendszere még nem készültek fel a két lábon járásra, ha nem magától áll fel és indul el. Ha mutatóujjunkat fogja, s így vonszoljuk, ha papától mamához futtatjuk, ha "holdkompba" ültetjük, melyben lábával hajthatja magát - rosszabbul és bizonytalanabbul fog megtanulni járni (nemegyszer ízületei vagy csontrendszere károsodásával), és sokkal veszélyesebben fog esni!

Az a gyerek, aki magától áll fel és indul el, hihetetlen ügyességgel esik. Tizenöt éles és magas kő lépcsőfokon gurul le, már azt hisszük, összevissza törte magát, de a végén felül vagy feláll, és csak az ijedtségtől sír egy picit, egyébként esetleg - sokszor - úgyszólván semmi baja.

Viszont a járni tanított gyerek csak három lépcsőfokon esik le, de esetleg úgy töri össze magát, hogy orvosi ellátásra szorul - a felhasadt bőrt össze kell ölteni.

Amikor ugyanis a gyerek magától feláll és elindul, akkor ízületei, csontjai, izmai megérettek erre, befejeződött az idegrostok müelinizációja - kellő biztonságú elszigetelődése -, és működik - és rohamosan fejlődik - az egyensúlyérzékelés.

Nagy egyéni különbségek lehetnek abban, hogy egy gyerek mikor áll fel, és mikor indul el valamikor az első és a második életév között. (A lányok általában ebben is előbbre járnak.) Nem jelent elmaradottságot, kezelni való állapotot, ha a tizenhat hónapos kisgyerek még csak négykézlábon szaladgál (holott a tizenhárom hónapos szomszéd kislány már "régóta" kétlábra állt).

Hasonló a helyzet a beszédfejlődés esetében is.

Ha a gyereket javítgatjuk, ha beszélni tanítjuk, később és rosszabbul fog beszélni, és még örülhetünk, ha nem fog dadogni."

EDDIG AZ IDÉZET dr Vekerdy jelzett szakkönyvéből.

- MOST PEDIG CSERNAY ZITA óvodapedagógustól linkelek youtube videót ÉS IDÉZEK SOROKAT ONNAN:

https://www.youtube.com/watch?v=tQI78p27-KY

Hét éves korig tilos a direkt fejlesztés!

(Steiner (Waldorf), valmint Freinet alapú alapelv.)

"Interjú Csernay Zitával, a veszprémi Csillagvár Óvoda óvónőjével a Waldorf pedagógiáról (2016)" :

Tilos a direkt fejlesztés 7 éves korig!:

10'30''-11'30''

A waldorf óvodákból és iskolákból kikerült gyerekek felnőttkori beválása túlnyomórészt kiváló,

főként szociális téren, és problémamegoldás, valamint kreativitás terén:

(&20'15''-25'15'')

Tilos a direkt fejlesztés 7 éves korig!:

_ ! _ 25'15''-29'00''

A felnőttnek elsősorban saját magát kell nevelnie, akkor is, ha gyermeket nevel!:

35'00''-36'00''

- A KÖVETKEZŐKBEN

ITTENI, ÁPR 5-EI SORAIMAT IDÉZEM, MAJD PEDIG A VONATKOZÓ SZAKMAI VIDEÓT HOZZÁLINKELEM:

"Van óvodaérettség, más kérdés,

hogy nem szakemberek döntenek a minisztériumban, tehát három éves kortól

nem szabadna kötelezőnek lennie az óvodába járásnak.

A legtöbb kisgyermeknél ÉLETKORI SAJÁTOSSÁG

3 és fél / 4 éves korig, hogy a gyermektársaságot kerüli. Ez természetes, ilyennek kell elfogadni, ha ilyen. És a többségük ilyen, kb 4 éves korig!

NEM szabad gyerektársaságra szocializálni senkit, 4 éves kora előtt!

Hanem az életkori sajátosságait figyelembe véve nevelni kell. A szocializáció sok mindenre vonatkozhat, de ERRE NEM."

A SZAKMAI VONATKOZÓ VIDEO, ÉRTHETŐ NYELVEZETTEL LAIKUS SZÜLŐK SZÁMÁRA IS, óvodai életképekkel körítve:

"HASZNOS HASZONTALANSÁGOK - Óvodai nevelés játékkal, mesével".

(Dr. Zilahi Józsefnével való riportok, többek között. Egyébként vele indul a video.)

FIGYELEM: ÁLLAMI, AZAZ ÁLLAMI MAGYAR ÓVODÁK LEGALÁBB 70%-ÁBAN SZINTÉN EZ A SZEMLÉLET AZ URALKODÓ, A 80-AS ÉVEK ÓTA TARTÓ HAZAI REFORM EREDMÉNYEKÉPPEN!!

(Bár csak a Waldorfra utal a bevezető felirat. Többféle, Vekerdy elvű és soproni, veszprémi, budapesti ELTE stb -re jellemző elvű óvodában megfordultam már, és ez alapján jelzem ezt is.)

NYUGATON (NY-EU, USA, satöbbi) SAJNOS MÉG MINDIG A BIZNISZ ALAPÚ, DIREKT ("játékosan tanulós") NEVELŐ-FEJLESZTŐ MÓDSZER DÍVIK, AMI ELAVULT, TÉVES, POROSZOS, KISGYERMEKELLENES, 7 ÉVES KOR ALATTIAK ESETÉN!

AZONBAN ebben az alábbi videóban ("Hasznos haszontalanságok") soproni szakemberektől szinte ugyanazon érveket fogjátok hallani (fejből nem fogom a 48 perces videóból összeválogatni az itteni ápr 5-ei soraimra rímelő szakmai ismereteket, kutatásokat, tapasztalatokat, tehát akinek fontos, javaslom, nézze végig). Szó esik ebben tehát TÖBBEK KÖZÖTT ARRÓL IS, hogy a négy év alatti kisgyermek számára az óvoda valójában csak pótmegoldás, és csak 4 éves kortól indokolt a legtöbb gyermek esetében. Tehát olvassátok vissza nyugodtan az ápr 5-ei itteni hozzászólásomat, és rímelni fog rá a soproni szakemberek kutatási eredménye, és gyakorlati tapasztalatai.

https://www.youtube.com/watch?v=NnovhqawkTc

- ISMÉT

DR VEKERDY TAMÁS GYERMEKPSZICHOLÓGUSRA

térek vissza.

Az ő, sok évtizedes tapasztalatai, letisztult meglátásai is zseniálisak, ismét idézek tőle, most video linket, egyik nagyszerű, és laikusok számára szintén érthető nyelvezetű előadásából, 50 perc, végig érdemes nézni, nagyon hasznos, tanulságos a szülők számára is. A beszédfejlődésről, a korai fejlesztők egy része szakmai hibáiról stb is beszél, és több más dologról:

"ÓVODAÉRETTSÉGTŐL AZ ISKOLAÉRETTSÉGIG" 5 részes, íme az első rész, a többit is fellelitek a youtube-on:

https://www.youtube.com/watch?v=NiMO7n1kKRk

Végül pedig idézek az ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁBÓL.

EZ MINDEN MAGYAR ÓVODA SZÁMÁRA KÖTELEZŐEN betartandó

(ONAP, 1996 óta) :

(A neten fellelhető nyilvánosan, különféle weboldalakon az ONAP)

" V. (Azaz ötödik fejezet) :

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI

FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS

FELADATAI

Játék

1. A játék a kisgyermekkor

legfontosabb és legfejlesztőbb

tevékenysége, s így az óvodai nevelés

leghatékonyabb eszköze."

Az egész ONAP hasznos olvasmány, betartása kötelező MINDEGYIK magyarországi óvoda számára, államiak és magánóvodák számára is.

Fentebb dr Vekerdy Tamástól való idézeteiben részletesebb utalásokat is tettem az ONAP-ra, itt most az imént csupán az egyik leglényegesebb tényezőt emeltem ki.

ENNYI AZ IDÉZET ÖNMAGAMTÓL, másik kérdés alól. Ugord át, kedves kérdező, kérlek, ami nem ide vág, pl ottani

"április 5-ös" másik hozzászólásomra is utaltam, az itt nem érdekes, legalábbis dátum szempontjából lényegtelen itt.

Köszönöm a kedves figyelmet. Elgondolkodtatóként, segítő szándékkal szedtem össze szakmai VIDEO-kat és szakkönyv idézeteket.

Szívesen. Ha tömören foglalnám össze a fenti szakmai hivatkozásaimat -és most hétköznapi nyelvezettel megfogalmazva- az egyik lényeges szempontot:

a mai nyugati világ üzleties szemléletű -nem törődve, kinek mivel árt, pl a gyerekeknek-, ezért manipulatíve FELESLEGESEN BONYOLÍT (sajnos a magyarországi szülők jó része is befolyásolható ilyen módon, az aggodalmukkal visszaélve).

Evvel szemben a józan ész által (és a reális kutatások által is) arra juthatunk, hogy a gyors növesztő szerek csak a mennyiséget növelik, míg a minőséget rontják (párhuzam a "hasznon növényekkel"), és valójában a HATÉKONY AZ, AMI EGYSZERŰ DE NAGYSZERŰ, KIBONTAKOZTATÓ, OPTIMÁLIS, és TERMÉSZETES.

Hagyni kell fejlődni magától a kisgyermeket, kellően inger dús környezettel, egyszerű eszközökkel és játékszerekkel, és olykor felnőtt általi ötletekkel is inspirálva őket, de ügyelve az életkori sajátosságaikra, természetességükre és kreativitásukra, kibontakozásukra (ahelyett, hogy mindenfélét rájuk erőltetünk).

És még annyit fűzök hozzá gondolataimhoz, hogy sajnos a mai szülők többségének számára is egyelőre még mindez újdonságnak hat, holott

dr Vekerdy Tamás gyermekpszichológus

és munkatársai már kb a 80-as évek közepe óta hatással van az óvodareformra úgy, hogy már az ezredfordulóra a magyarországi ÁLLAMI (valamint alternatív és magán-) óvodák

legalább háromnegyede

az ő letisztult, egyszerű, de nagyszerű elveiket követi szerencsére (és természetesen dr Vekerdyékre pedig Freinet és Steiner pár évszázados reformpedagógiái is hatottak).