Ilyen vérfolt a lepedőn lehet fogzástól?

Gondolom aki ilyenen fennakad, az nem mond turit csak turkálót, cica helyett macskát mond, rugi helyett rugdalózót, cigi helyett cigarettát, baci helyett bacilust, huh folytatnám estig. Drágaságok! A szókincsünk nagyrészét mind becézitek, igen, ti is, csak mivel azok "elhíresültebb" becézések, fel sem tűnik nektek. És itt most tök lényegtelen a szó hossza, egyszerűen az embernek néha egy becézett alak jön a szájára. Ezért beszólni valakinek sekélyes, gyerekes, felesleges.

Fogzástól nem tapasztaltam még ilyet, taknyos-orrverzéstől már igen.

Utolsó, nekem meg a te szavaid ellen vannak ellenérzéseim, példa: nem "evvel", hanem "ezzel". Te nem becézgeted ezt a szót hanem konkrétan nyelvtanilag hibásan használod. Ez SOKKAL rosszabb, mint a becézgetés, mert az szubjektív, de a hibás helyesírás az mindenképp rossz.

Más: az "ippeg" szó nem hibás, de felesleges irodalmiaskodás. Az "éppen" is megfelelő lett volna. A felesleges irodalmiaskodás is olyan "minek?" kategória, mint a "lepcsi".

Rendben, ez már tényleg elment más irányba, de ha már nyelvtannácit játszunk, akkor guglizz utána te magad is, mielőtt bárkit kioktatsz. A magyar nyelv szabályai szerint az "evvel" éppen olyan helyes, mint az "ezzel", csupán semelyik sem rossz, nyelvtanilag pedig még véletlenül sem hibás, attól mert azt hiszed. Bizonyára tele vagyok magam is hibákkal, mint minden ember, de a nyelvtanom rendben van, abban biztos vagyok. Egy kis olvasnivaló. Elfogadok bármilyen véleményt, de azt nem, hogy nyelvtanilag hibásan írok/beszélek és szerencsére ezt nem is te döntöd el. Részemről lezárva. Kis esti nyelvtan, mielőtt bárkit kioktatsz a téveszméiddel: "Az az és az ez mutató névmás -val/vel ragos alakjának két formája van a magyar nyelvben: azzal – avval, ezzel – evvel. Melyik a helyes? – szokták kérdezni.

A választékosabb, igényesebb stílusban inkább a z-s változat járja, sőt talán a gyakoribb is, tehát azzal és ezzel, de természetesen a v-s változat is kifogástalan: avval, evvel. Az azzal és az ezzel esetében előreható (progresszív) hasonulásról van szó, vagyis a szótő z-je hasonul – előrefelé – a rag első hangjához: az + zal. A rag v-je z-vé válik. Újabban azonban fordítva történik, a -val -vel rag v-je visszafelé hasonul, hasonítja a szótő z hangját: avval, evvel. Ezt a hasonulási formát visszaható vagy regresszív hasonulásnak nevezzük."