25 hónapos kisfiamnak ma felrántották a fitymáját és szenved! Mit tegyek?

Ha megrepedt, az hegesedni fog és abbol még szűkület is kialakulhat. Alsol krémet szoktak a dokik ilyenre ajánlani.

Tilos felszakitani, nem mondták? Öreg orvosok ilyen buták csak.

A dokik feleslegesen járnak továbbképzésre, nem tanulnak semmit.

Ha szűkületes lesz vagy ujra letapad ne engedd hozzá nyulni. Szakértők majd javasolnak krémeket es elmagyarázzák hogyan kell ovatosan tornáztatni. Korházban már jo orvosok vannak.

Még annyit, a sebészek mindent bármikor műtenek, pedig nem mindig csak ez a megoldás létezik.

"Ja és még valami:amikor folyattam a vizet, csak még jobban elkezdett sírni, és látszott szegényen,hogy minden erejével visszatartja a pisit."

Azért kezdett el jobban sírni, mert nem elég, hogy a fitymája ebben a korban fiziológiásan le van tapadva, és egy ostoba pa*r*aszt feltépte neki, még a makkja is hiperérzékeny! Amíg le volt tapadva a fitymája semmiféle inger nem érte a makkját, a feltépés meg a létező legszörnyűbb első inger, ami érhette a makkját, persze, hogy sír! A legrosszabb nem fitymaszűkület, amit ez a hülyeség kialakíthat nála, hanem az életre szóló trauma, hogy a gyerek összeköti a kukacot a fájdalomtudattal és jó ideig nem mer majd hozzáérni, mert azt hiszi, azzal csak fájdalmat okoz magának, mikor nem. Sőt, azzal hogy ráereszted a folyó vizet is, annak van egy esése, ereje, gravitációja...INGERként hat a makkjára, persze, hogy jobban szenved, mert folyamatosan ingerled neki a feltépéstől gyulladt makkját! Komolyan mondom, hihetetlen! Ennyire felkészületlenül hogy lehet egy gyereket orvoshoz vinni meg kezelni?

No, tisztelt Kérdező, itt aztán kaptál hideget-meleget, persze az orvos, de a gyógyászat is... De ne is törődj vele. Nincs is olyan, hogy tökéletes szülő, (de tökéletes orvos sincs) aki mindig mindent toppon tud és tökéletesen alkalmaz is... csak a mesében.

Tény és való, (#16) igaza van, amit a traumáról, meg az túlfokozott érzékenységről írt írt. Nagyobb problémát okozhat majdan számára (lehet h. akkor, mikor már csajozna), mint az a fizikai fájdalom, ami sokkolta szegény kicsit. De sok türelemmel, szeretettel át fogjátok vészelni...

Elhangzottak nagyon is jó ötletek (víz-csobogtatás, krémezés, stb), mit kéne tenned. Kívánom, hogy megtaláld a legjárhatóbb utat a problémátok oldása felé!

Az nem helyes (#10), hogy "szoptatni már nem kéne"... Szoptatni pedig addig kell, ameddig a gyermek önszántából kéri a cicit (és persze van tej, de általában addig van, amíg rendszeresen ürül a tároló) Persze hogy emellett kapnia kell a "rágósabb" falatokat is. Később a tej már csak kiegészítő "desszert" lesz neki, de leginkább azért fogja kérni, mert akkor az öledben pihenhet, el is aludhat és Te átkarolod, érinted a tested melegével.

A picinek létszükséglet a testi érintés és nem csak akkor, amikor pelenkázod, vagy fürdeted...

(Ismerek olyan anyukát, aki 4 éves korig szoptatott... semmi baja nem lett a gyereknek. Sőt...)

Mellesleg az én fiamnak is le volt tapadva (~30 évvel ezelőtt), de minden este (fürdéskor) csak egy picit lett húzva-feszítve rajta nagyon apránként (fájdalom küszöbig, nem tovább), s szép lassan (hónapok alatt) egyre feljebb jött... s már nem tapadt vissza, mert minden este mosdatva-mozgatva, járatva volt.

No, szép napot és az ERŐ legyen Veletek!