Akkor is az anyának ítélik ha lényegében bébiszitter neveli fel és a gyerekek az apánál akarnak lenni?

Ugyanez a sztori akár a másikoldalról:

Egy harmincas pár kapcsolata borzasztóan megromlik, nincs szex az apuka miatt, mióta a nő teste a második szülés után szétcsúszott. A feszültség növekszik, apuka fizetéséből nehezen élnek meg, mindennaposak a veszekedések, apuka gyakran ingerült és passzív, persze sörre és cigire futja. Gyakran mászkál el haverokkal, hogy lelépjen anyuka beszélgetései elől, nem bírja a stresszt, hogy 3 embert kell eltartania, úgy érzi ő mindent megtesz azzal, hogy munka után lenyom 2 jóéjtpuszit az aludni nem akaró ordító gyerekeknek.

Anyuka kikészül otthon a 2 kisgyerekkel egyedül, frusztrált és mielőtt belesüllyedne a depresszióba, úgy dönt, rendbeszedi az életét, és elhagyja az apát, aki magárahagyja a problémákkal.

Ehhez pénz kell, különben meg van lőve, eddig apa kezelte a kasszát, folyton kuncsorognia kellett tőle, nincs félretett pénze. A kicsit beadja bölcsibe, hogy visszamehessen dolgozni (a vacak munkájába, ahonnan szülni ment), hogy gyűjhessen. Azért kivárja az egyéves kort a kicsinél, hogy ne legyen akkora lelkiismeretfurdalása.

A bölcsi nagyon nem megy, de ha nincs munka, anyuka idegösszeroppanást kap a kényszerkapcsolatban, ezért rövidtávú megoldásként az amúgy is jó munkahellyel rendelkező mobilis apát veti be.

Apa frusztrált a gyerekkel és az otthoni munkával, anyuka meg egyre inkább elhidegül aktívan, ahogy közeledik a cél, nem kell megjátszania semmit. A munka sok, de máshova nem vennék fel a 2 gyerekes anyát ennyi pénzért, csak még 2 hónap és aztán egy életen át élvezheti a gyerekek társaságát.

Megvan a pénz, bemondja a válást, elköltözik pestre, suttyomban, mert az apa a magánytól félve a gyerekekért küzdene arra hivatkozva, hogy azalatt a pár hónap alatt kényszerből a gyerekével volt. A nő fél, hogy elveszti a gyerekeket, ezért lapít. Tudja, hogyha nála vannak, nem viheti el senki őket, amíg nincs elhelyezés megállapítva.

Új munkahelyen kezdett, próbaidőn van, egyedülálló anya 2 gyerekkel, ha sokat hiányzik, kirugják büntetlenül. Az új helyen nincs ismerőse, ezért bébiszittert alkalmaz a nehezen félretett pénzéből.. Csak 3 hónap, ezzel nyugtatja magát. Ha biztos a helye, megengedheti magának a szabikat.

Ez is lehet ám a másik oldalon, pont ilyesmire van a bíróság.

Ilyen indokkal, hogy a gyerekekre bébiszitter vigyáz 10-15 órát, szerintem nincs esélye az apának, hiszen minden dolgozó anya gyerekére kb. 10 órát más vigyáz, értem ez alatt az óvodát, bölcsődét. Az én gyerekeim is közel 10 órát voltak bölcsiben 2 éves koruktól, hiszen muszáj volt visszamennem dolgozni, ahogy a nők 90 százalékának.

A bébiszitter még jobb is, hiszen kizárólag a két gyerekre vigyáz, nem úgy mint az oviban, ahol 20 gyerekre van 2 óvónő és egy dajka.

A másik, hogy az apának is kell valamilyen segítség, mert ha komoly munkája van, azt nem lehet 0-24-es gyerekfelügyelet mellett csinálni otthonról. Gondolom előtte akkor tudott érdemben dolgozni amikor anya megjött és átvette a gyerkőcöket.

Igen, az apa vigye el szepen a gyerekeket es ne vigye vissza, a no nem tud mit tenni, mivel meg ugyanannyi joguk van, sot ha az apa oda viszi a gyerekekt ahol eddig eltek kozosen mint csalad, akkor a nonek nincs joga onnan elvinni a gyerekeket. Ha reklamal az anya, akkor meg lehet neki mondani, hogy johet latogatoba amikor nem dolgozik, de a gyerekeket nem viheti.

A gyermekelhelyezesi pernel pedig sokat nyom a lattba, hogy eppen kinel vannak a gyerekek amig folyik a pereskedes.

Ha az apanal lesznek a gyerekek tartosan, akkor a targyalason eselyesebb, hogy az apaval maradhatnak