Ti vertétek már meg a gyereket?

Fiam kapott egyszer a kezére, még elég kicsi volt. Nagymamánál rángatta a cserepes növény leveleit. Szóltam neki, hogy nem kéne, mert leesik, eltörik, kiszóródik a föld, nehéz feltakarítani (szőnyegpadló volt), és meghal a növény. Ezt eljátszottuk kb. 3x, mindig nyugodtan, szépen kértem. Negyedszerre természetesen sikerült lerántania. Ekkor csaptam rá a kezére, nem nagyot, éppen csak ujjheggyel, de azért csípte. Soha többet nem nyúlt hozzá egyik növényhez sem. Kicsit később (3-4 éves lehetett) a fenekére kapott egyet földön fetrengős hiszti miatt, amit a Vidámpark kellős közepén hajtott végre.

Aztán 20 éves korában kapott egy pofont, amikor átmulatott ékszaka után vigyorogva állított haza a beígért idő helyett. Nem tartom kontroll alatt már felnőtten, de amíg itthon lakik, szeretem tudni, hogy mikor jön. Csak annyi kérésem van, hogy ha változik valami, akkor dobjon egy SMS-t, illetve legyen elérhető, hogy ne izguljam halálra magam. Ebben az esetben nem üzent, és nem tudtam elérni sem. Tény: ezt teljesen idegből kapta, és már nem nevelő célzattal. Egyébként nem sértődött meg, mondta is, hogy jogos volt, megérdemelte. Amióta pedig egy hasonló esetben pár évvel később kórházba került, mert elütötte éjjel egy autó hazafelé jövet, azóta nem is kell kérni.

Kicsit túl aggódos tudok lenni néha, sajnos. Nem jó, de ez van. A lányaim szerencsére más természetűek, ők sosem kaptak még ki semmiért. Remélem nem is kerül rá sor.