Mit csinálsz ha azt látod, hogy bántanak egy kisgyereket?
Ma a buszon nagymama, 2 3-4 éves (szerintem iker) unokájával.
Már ahogy felszálltak valami nem volt oké, rángatta őket, csúnyán beszélt velük, majd leültek a hátám mögé( pont az első ülésen ültem, tehát a soförfülke üvegében láttam őket). A két gyerek lögdöste egymást, de mindketten kacagtak, egyszer a "nagyi" szájba vágta az egyiket, de úgy Istenesen, az elkezdett sírni, akkor elkezdte ócsárolni, hogy hogy lehet ilyen mocskos, pofátlan, szemét (és válogatott sértések, amit egy idegennek nem mondanék, nemhogy a 3 éves unokámnak). Aztán a kisfiú megnyugodott, mama azért néha oda oda szúrt valami "kedves" szót. Akkor megszólal az egyik kisfiú, hogy nézd mama busz, akkor megint rakezdett a nagyi, hogy fogja már be!!!
Aztán elkezdi mondani neki, hogy ha ilyen akkor otthon be zárja és nélküle mennek a nem tudom hova. Hát ekkor felálltam és bunkóság nem bunkóság elkezdtem nézni a nőt de olyan csúnyán, mint egy darab... Na akkor befogta.
De ilyenkor mit lehet tenni? Tudom nem az én dolgom, de szívem szakadt meg :(
Ha persze jó páran végig hallgatták, de nem szóltak tettek semmit :(
En szoltam volna, mert ez mar gyermek bantalmazas. Szavakkal, de az! A szajonvagas meg raadasul fizikai. Ilyenkor annyi megjegyzes kicsuszik a szamon, hogy szerencsetlen gyerekek, persze fejcsovalassal az illetore nezve, netan egy olyannal, hogy " mindig bantja oket? Szegyellje magat!"
Ha csak valaki egy hiszteriarohamos gyereket popsin billent vagy raszol, az mas teszta, fegyelmezni kell. De ez mar tobb annal.
Én semmit, pedig már többször láttam hasonlót.
Sajnos az ilyesmi rengeteg ember nevelési módszerei közé tartozik. Szerintem ha szólsz, csak idegesebb lesz és később többet kap a gyerek. Megváltoztatni nem tudod, a hátterüket nem ismered, ilyennel még mindig könnyebb felnőni, mint nevelőszülőknél.
A szálybavágás és a szavak tényleg durvák, de én legtöbbször félreérthető helyzetben látok durvaságot.
Egyszer rohantunk a gyerekkel a zebrán át, kikiabált egy random nő egy kocsiból, hogy mit rángatom, pedig csak siettünk.
Egyszer egy tónál voltam, láttam, hogy egy kisgyereket az utolsó pillanatban kapott el az anyja, simán lebucskázott volna a korlátról a vízbe. Hát a gyerekkel elég csúnyán kiabált, és szorította a karját rendesen, de nekem ez még a belefér kategória. Én láttam az előzményt, aki csak erre tévedt, az rosszallóan nézett csak.
Lehet, hogy az egyik gyerek majdnem kilökte a tesóját az autóútra korábban, a nagymama meg idegállapotba került. Nem mintha mentség lenne, de biztos nem szórakozásból volt velük a nagyi, hanem kényszerből. Alkalmasabb, türelmesebb embert is találhattak volna, de gondolom nem tudtak válogatni. Inkább ez, mint a családból kiemelés szerintem.
Nem születhet mindenki normális emberek közé.
Láttam már kisebbségi családokat, ahol rosszabbak voltak.
Egy nem kisebbségi kisfiút az apja legyintett arcon, mert az sírni mert a játszóházban ahol nevetnie kellett volna. Látszott, hogy bevett szokás, elvonult hátra a kissráccal. Tudják a bántalmazók, hogy nem normális, mégis megteszik.
"Tudják a bántalmazók, hogy nem normális, mégis megteszik."
Nem, nem tudják. Nagyon sok ember szerint ez egy elfogadott és hétköznapi módja a gyereknevelésnek, amivel nincs semmi baj. Pedig van, de ebbe most ne menjünk bele.
Amúgy egy pofon miatt senkit nem emelnek ki a családból, úgyhogy emiatt nem kell aggódni. De ha 10-ből, vagy 100-ból egy esetben komoly gyermekbántalmazásra derül fény, már megéri firtatni.
Semmit, mert kis hazánkban a gyermekvédelmi rendszer nem működik. Addig oké, hogy bejelentési kötelezettségem a gyermekjóléti szolgálat felé, de hogyan bizonyítsam, hogy az eset megtörtént? Ha telóval felvenném, még engem büntetnének meg, mert sérti a nagymama jogait.
Tegyük fel, mégis bejelentem, és akkor mi történne? Semmi, mert csak akkor emelik ki a gyereket a családból, ha rossz anyagi körülmények között él. Sajnos csak ezt nézik, semmi mást.
Amúgy azt senki nem írta, de ez a nagymama ugyanúgy áldozat. Öreg, beteg, nem neki való már az unokázás.
Én meg olyat láttam, amíg a nagyi a játszóról hazavitte a kb 3-4 évest, addig a kisebbet egy találomra választott anyukára bízta és visszajött érte. Nem is akartam tudni hogy addig a 3-4 éves egyedül lenne otthon...?
Én vagyok az, aki felügyeletem nélkül nagyira, dédire se bízom őket.
(Nagyi már a kezére is csapott a kisebbnek, anno minket vertek, dédi meg felelőtlen)
*és kérdésre:
Eleve a szülőt hibáztatom hogy másra bízza, Minden megoldhato másképp!!
Provokálni meg egyenesen tilos, mert annak is a gyerekek innák a levét.
Az viszont valahol mégis jol esett, ahol egy kamasz hasonlo miatt nekiment egy kisgyermeket bántalmazo felnőttnek, de ott is fenáll az esély hogy a gyereken fog bosszut venni.
Millio gyermekbántalmazás, kínzás, szándékos éhenhalasztás van a világon, szinte naponta, nincs nap, hogy ne lenne uj cikk, akiknek asszem a google nél vagy microsoftnál tartalomszűrés a dolguk(gyerekprostis, -kinzos stb tartalmak vadászása)idegileg már kikészültek.
Már rég megtanultam, hogy sajnos csak a sajátjainkra tudunk vigyázni, legyünk hát mi, akik szép gyerekkort irnak az emlékekbe.
Nem azért de én általában a gyerekekkel lévő szülőt (nagymamát, akárkit) is szoktam sajnálni... Képzeld magad a helyébe, hogy neked kell azzal a két gyerekkel nap mint nap végig caplatni a városon úgy, hogy ütik/rúgják egymást, üvöltenek, a szép szóból nem értenek és ráadásul közben mindenki téged néz és ha nem is mondja ki azt gondolja épp hogy milyen borzalmas szülő vagy. Na nekik még épp az hiányzik, hogy fel legyenek jelentve...
Odacsapni nyilvánosan azért tényleg durva volt, de akinek nincs gyereke annak nem kéne nyilvánosan kioktatni a gyereknevelésről egy idősebbet, aki már legalább egyből biztos felnőtt embert faragott...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!