Milyen büntetést alkalmaztok egy 2-3 év közti (dackorszak csúcsán járó) kisgyereknél?
Ha valakinek még van ötlete szívesen várom!
Sajnos ismét egyszerűen kezelhetetlen a viselkedése, és semmivel sem tudok hatni rá!
Ma pl. mindent, ami a keze ügyébe került csak dobált, szórt szerte széjjel a lakásban. A lakás 5 perc után szana-széjjel volt a szeméttel és az egyéb dolgokkal.
Először megfogtam a kezét és szépen türelmesen mondtam neki, hogy "ez nekem milyen rossz, hogy mennyit kell bajlódnom a sok mindenféle dolog összeszedésével". aztán kértem, hogy segítsen nekem. Türelmes és higgadt voltam. (Semmi hatás.) Aztán mondtam neki, hogy ha segít összeszedni, akkor kap "x" dolgot. (Semmi hatás.) Aztán mondtam neki, hogy "ugye szereti az "x" dolgot, és ha segít, akkor megkaphatja, de ha nem segít, nem adok neki." (Semmi hatás, ment a sapkájáért és indult, hogy menjünk motorozni.) Mondtam, hogy nem megyünk motorozni amíg nem segít összepakolni. (Erre földhözverte magát, rohangászott össze-vissza ész nélkül.) Na erre már felment a pumpa, mert párszor már jól összetörte magát az ilyen rohangálásokkal. Bevittem a szobába és rácsuktam az ajtót, megmondtam, hogy itt marad egyedül, amíg észhez nem tér. Nyilván be kellett mennem hozzá egy idő után, de azóta sem szedi össze a dolgokat, csak egyszerűen megfogott két darabot, odanyomta a mellkasomhoz, mintha azt mondaná, hogy (na "nesze..."), de a többit nem szedi, ment a maga dolgára tovább.
Ti mit tennétek az ilyen helyzetben???
válasza:Kobozd el a motorját, amíg nem segít összeszedni, aztán nagyon dícsérd meg.
Nem biztos, hogy beválik, de próba szerencse.
Nekünk sem válik be minden mindig. JÁtékelkobzás sem. Múltkor mindenért kiröhögött, aztán bevágtam a durcát, nem szóltam hozzá és angyal lett. Nekem viszont lelkiismeret furdalásom lett.
Köszi!
Az az igazság, nekem is lelkiismeret furdalásom van - a pár perces "szobafogság" miatt, mert ki tudja, hogyan éli ő ezt meg. Lehet, hogy többet ártok vele, mint használok.
Lehet, hogy következőnek az elkobzás lesz.
Egyébként most estére kibékültünk, ugyanis végül magától odajött hozzám, megölelt és pityergett egy kicsit, mint aki bocsánatot kér. Szóval érzi ő, hogy mikor rossz, csak ilyenkor olyan, mintha ördög bújt volna belé. Szóval éjszakára szent a béke, de azért nincsenek illúzióim, hogy holnap nem lesz ismét egy csörte. Nem tudom, de más gyerekkel is ennyire nehéz?
válasza: válasza:Én nagyon megdicsértem volna, hogy azt a két játékot a mellkasomhoz nyomta volna. Jól meg is ölelgettem, szeretgettem volna. Utánna megbeszéltem volna vele, hogy a többit is segítsen összeszedni. Ha nem segít, akkor én is hagyom, majd késöbb ismét próbálkozás. Ha azt a 2 tárgyat odahozta (igaz, mufurc módon), de akkor is odahozta, és nem kap érte semmi bíztatást, akkor minek törje magát?
Igaz a fiam még csak 21 hónapos, alig van hiszti, az is akkor, ha fáradt, álmos.
Nekem is volt hasonló esetem, hogy egy dolgot piszkált a konyhában, és nem szabadott volna Neki. Erről úgy szoktattam le, hogy kb 3szor mondtam, hogy nem szabad! Aztán durván felkaptam és kb 1 méterrel odébb leraktam. Ő persze viiszamnet. Én megint odébb raktam. Ezt egy párszor eljátszottuk. Ő erre elkezdte a hisztit. Mondtam neki, hogy menjen oda és fogja meg!(azt a dolgot). Elindult, megfogta, én felkaptam, mondam, hogy: nem! Mindezt hiszti közepedte. Aztán megint mondtam, hogy menjen, fogjy csak meg! Ő erre mondta, hogy: nem. Legugoltam hozzá, és megöleltem, pusziltam, dícsértem, hogy milyen okos, hogy tudja, hogy nemszabad. Azóta sem nyúl hozzá.
A popó és kézre csapás már régen kiderült, hogy nálunk sem válik be, Ő is nevet rajta, játéknak tekinti. Bár volt aki azt mondta, hogy akkor nem ütöttem elég nagyot. Sebaj, én inkább nem ütögetem a fiamat!
Jobbulást Neked!
válasza:Azért nem ijed meg a "fenyegetéstől" a gyereked, mert nem váltottad még be sosem, fogalma nincs róla milyen a verés.
De egyébként egyetértek azzal, hogy végső helyzetben kell ehhez nyúlni. Nálunk is csak a nagyon komoly dolgokért jár, és csak akkor ha már mindenféle más dolgot kipróbáltunk.
A büntetés nálunk a csacsisarok. ahova beállítom pár percre a gyereket, és nem jöhet ki, amíg le nem telt a büntetése. Ha kijön hamarabb, akkor vissza, és újra kezdjük az időt. A hisztire sztem maximálisan megfelel a nem figyelek rád módszer, mert tudnia kell a gyereknek, hogy amíg nem normálisan mondja el az igényeit, addig a kutyát nem érdekli. Amint sírás, csapkodás és egyebek nélkül elő tudja adni, meg tudunk mindent beszélni.
(Bár tény, hogy a csapkodásig és dobálásig nem hagynám elfajulni a dolgokat. Nekem max. sírnak.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!