Levigyük így a nagyszülőkhöz?
Nagyon jó a kapcsolata a szüleimmel, ők is nagyon profin bánnak vele, teljesen nyugodt vagyok, ha náluk van.
Pár hónapos kora óta szokott néhány napot, illetve egy éves kora óta néha egy-egy hetet náluk tölteni. Eddig semmi gond nem volt, szeretett ott lenni, szüleim maximálisan körbeugrálták. Ők is gyakran jönnek, rettentően örül nekik, ha találkoznak. (Amúgy nyugdíjas pedagógusok és a nevelési elveinket teljes mértékben tiszteletben tartják, ha valamiben bizonytalanok, inkább felhívnak.)
Elvileg holnap megint vinnénk egy hétre, de most tanácstalanok vagyunk több okból: 250 km az út. Ez önmagában nem lenne gond.
Viszont. Szeparációs szorongása eddig nem volt, pedig már 20 hónapos. Néhány napja a bölcsődéből jelezték, hogy tipp szinten, de szerintük most beütött.
Mi annyit vettünk észre, hogy éjszaka néha felkel (pár hetes kora óta átalussza) és egy rövid öleléssel visszaaltatható. Nem éhes, nem szomjas, csak az ölelés kell neki.
Régebben zavarta a fizikai kontaktus, mert gátoltuk a játékban, újabban bújósabb.
Az apjával teljesen egy "szinten" vagyunk, mindketten egyformán megfelelünk a megnyugtatásra. Ha mindketten jelen vagyunk, akkor ide-oda kéretőzik.
Mivel se a gondozók (újabban kevesebbet alszik a bölcsődében és sirdogálva ébred, ami régebben nem volt jellemző), se mi nem vagyunk benne biztosak, hogy a kifelé igyekvő szemfogak vagy az első szeparációs szorongás okozza az alvászavarokat, nem tudjuk eldönteni, hogy most levigyük vagy sem.
Nagyon szereti a nagyszüleit, de fogalmam sincs, hogy ilyen esetben ők is meg tudnák-e nyugtatni, vagy kizárólag mi felelünk meg erre a feladatra.
Ha bárminek volt hasonló tapasztalata, minden véleményre, tanácsra nyitott vagyok.
(A nagy távolság miatt nem szeretnénk olyan helyzetbe kerülni, hgoy levisszük, aztán másnap ismét vezethetünk 500 km-t, mert kiderül, hogy mégse jó neki most ott.)
Egyébként nagyon barátkozós, kiegyensúlyozott gyerek. Az éjszakai felébredések (általában letevés után 1-2 órával) 1-2 hete jelentkeztek).
Lehet egyáltalán ennyi idősen szeparációs szorongása, ha eddig nem volt?
hacsak nem értelmileg sérült, kizárt, hogy 20 hónaposan legyen az első szeparációs szorongás... tudod mi az? rájön, hogy az anyja meg ő nem egy ember, két külön élőlény. erre 10 hónaposan rájön egy átlagos baba. a nagyon frankón okosak 7-8 hónapos korukban. feltételezem, hogy nincs akkora gáz nálatok. és tuti nem maradt ki, csak mivel gyakran voltatok külön nagyon hosszú időket, így nyilván nem viselte meg, mert addigra hozzászokott.
emlékszem amúgy, sok kérdést írtál ki nyáron amikor hetekig nem is találkoztatok mert talán tanultál?! ugye?
szóval ő már akkor átesett rajta, csak nem vettétek észre. 2. hullám is van, de az majd később és szerintem az se fog nagy gondot okozni ha ennyire nem vagytok "összenőve". bár elgondolkoztató!
viszont egy 20 hónaposnak azért bőven nyílik az értelme. lehet csak rájött, hogy több szeretet szeretne tőled. ehhez nem kell szeparációs szorongás.
a szemfog meg rohadt vacak, nem szabad a gyerek problémáját félvállról venni
Nem írtam ki kérdést ezzel kapcsolatban, az valaki más volt.
Tényleg nem láttunk erre utaló jeleket, pedig én is számítottam rá, hogy lesz, de nem volt. A szakirodalom szerint tudom, hogy 8-10 hónaposan kellene jelentkeznie, de nem volt, vagy annyira enyhe, hogy nem vettük észre.
A mostani viszont annak tűnik, de teljes bizonyossággal nem tudjuk megállapítani.
Annyi jele van, hogy a szokottnál kevesebbet alszik a bölcsődében és letevés után 1-2 órával felébred egy ölelésnyire.
A fog is felmerült, de olyankor élesen felsír, mostanában inkább halk hüppögéssel kel fel. Ha ölbe vesszük, akkor percek alatt megnyugszik és alszik tovább reggelig. Illetve többet van ölben, több fizikai kontaktust igényel, mint eddig. Korábban félretolt minket, hogy ne zavarjuk a fontos teendőiben, míg mostanában magától jön ölelésre, puszira.
Nekem először 3 évesen aludt a nagyszülőknél a lányom egy hetet,előtte 1-2 napot,sokat vigyáztak rá míg egy fél napos elintézni valónk volt. A fiam már hamarabb is ottaludt 9 hónaposan,de csak 1-2 napot nem egy egész hetet.
Ez szerintem se a szepa! Az jóval hamarabb eljön!
A foga és a bölcsi is lehet az ok szerintem! Vagy nem töltötök vele elég időt?! Hiányoztok neki!
Ez nem szeparacios szorongás, hanem a foga.
Off Egy egy éves gyereknek miért kellett rendszeresen heteket tölteni a nagyszulokkel, a szülei nélkül?
tudom, nem az én dolgom. de a szivem szakad meg...a gyerek bolcsibe jár, kicsi kora ota (hisz még most is olyan kicsi..) oda van adva napokra, hetekre..
nem csodálom, hogy sirdogál..
miért van szukség arra, hogy ez a gyerek 1 hetet toltson távol a szuleitol?
Pedig én is emlékszem már a kérdésedre...nyugdíjas pedagógus nagyszülők, hetekig lepasszolt kisgyerek.
Egyetértek a többiekkel. Sok ennek a pici gyereknek ez...
Nem vagyok egy ősanya típus, aki non-stop a gyerekein lóg, de ez azért nekem is sok.
Persze, az embernek kell a kikapcsolódás, de hogy egy másfél éves gyereket miért kellett már többször is hetekre lepasszolni, ezt nem értem.
Pedig az én gyerekeim is születésük óta sokat vannak a nagyszüleikkel, de 1 hétre csak ovis korukban mentek, nyári szünet alatt.
Kérlek, gondolj bele: napközben bölcsiben van a babád, már ez is megterhelő neki, azon kívül szinte minden időt vele kéne töltenetek egy ideig, amíg teljesen megszokja ezt.
Minden időt vele töltünk délután/este és hétvégén.
Nagyszülőknél fokozatosan lett kipróbálva a dolog, eddig mindig élvezte. Eleinte a közelben maradtunk egy panzióban, hogy ha gáz van, akkor 10 perc alatt ott vagyunk. De soha nem volt.
A nagyszülők is gyakran jönnek, ők is egy-egy hetet maradnak itt, a Skype kapcsolat pedig napi szintű velük.
Nem vagyok a gyerekem ellensége, hogy olyan szituációba kényszerítsem, ahol úgy látom, hogy nem érzi jól magát.
A mostani látogatást elhalasztottuk, a szüleim jönnek fel inkább, aztán újratervezünk, ha lecsengett ez az időszak.
A bölcsődét egyébként szereti, nem éli meg kényszerként. Minden nap kikérdezzük a gondozónőket és eddig egyetlen nap volt, amikor mondták, hogy nem volt jó passzban - másnapra le is betegedett, akkor valószínűleg a betegség bújkált benne.
De köszönöm a"jószándékú" kommenteket, akik egyből azt feltételezték, hogy nem foglalkozunk vele eleget.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!