Külön szoba: mikortól? Nagyobb közös vagy kicsi saját? Nálatok hogy alakult?

7 éves a lány, 6 a fiú, kicsi koruktól közös szobájuk van. Nagy, tágas a szobájuk van hely játszani.

A fiam egyre gyakrabban mondogatja ,hogy szeretne saját szobát. Van két félszobánk, így ez megoldható lenne, csakhogy azok kicsik, pont, hogy a játéktér, mint olyan veszne el számára. Ő meg szeret a földön fetrengve játszani, építkezik autópályát, kipakolja a millió mütyürjét stb... nehéz elképzelnem, hogy egy 2,2x3 méteres kuckóban aktívkodik, aminek egy részét nyilván még a bútorok is elfoglalják (bár galériaágyat akarok neki venni ha tényleg különmegy majd).

És a játékokat is hogy osztanánk szét? Elképzelésem sincs... a másik szoba sem sokkal nagyobb, de ő ezt a picit akarná.

A lányom meg egyáltalán nem is akar különmenni, utál egyedül lenni, ez is bonyolítja a dolgokat :/

mi anno azt gondoltuk a férjemmel, hogy majd kb kiskamasz korban mennek külön, mert addig milyen jó együtt játszani, meg sok a közös játék stb.

Ja és hozzáteszem, van privát szférája mindkettőnek a közös szobában is. Emeletes ágyuk van, az saját birodalom kinek kinek a szintje, illetve az íróasztalok is, van saját polcuk is, kincsesdobozok stb. Tiszteletben is tartják egymás privát szféráját, ezzel sosem volt gond. És rettentő sokat játszanak együtt, ezért sem rétem a fiam felindulását, hogy márpedig ő külön akar menni.