Anyukák, akik otthon vagytok 1-2-3 gyerekkel, ti is így érzitek? (link)

Pont most olvastam én is :) Hát igen, én is nagyon egyedül vagyok távol a családtól, barátoktól. Igyekeztem kezdetektől amennyit lehet kimozdulni, seta, jatszóter, jatszóhaz, vasarlasok:dm, brendon, könyvesbolt, nagybevasarlas hetente 1* a tescoba, jarok mindenhova a kisfiammal, fodrász, autószerelő szóval mindenre magam vagyok ami sok feladatot ad. Néha elfáradok es elegem van de ez csak egy ket órat tart valahogy mindig kirangatom magam. Tormazok itthon vagy felkapom a futócipőt es tolom a babakocsit itt az utcánkba a bazi nagy emelkedőn. Vagy itthagyok minden szir szart a hazba es fogom magunkat beülünk a kocsiba es csak megyünk valamerre.

Első vagyok: segítseg nulla, ferjem nagyon sokat dolgozik főállásban vezető beosztas + vallalkozas. Ja es a kisfiam masfel eves koraig ordított allandóan azóta hisztizik

Ez az én életem is, röviden.

Miért kell reklámozni?

Jó a cikk,én is érzem néha így magam!A nyár viszonylag jó volt,mert több a programlehetőség,de a téltől félek,már előre depressziós vagyok,itthon-itthon-és itthon,ááááá a frász kerülget tőle.Fáradtság,kimerülés,lelkileg is a sok hisztitől,szabadságmegvonás,de ezek mindig javulnak amikor kapok egy ölelést és puszit.Jó hogy nem csak én érzek így.Néha jó egy kicsit kikapcsolódni,ezért is járok heti egyszer tornázni,néha meg kettesben valahová apával. 3 éve vagyok itthon,2 éves a fiam.Néha már úgy érzem várom hogy menjek dolgozni,de akkor meg hiányozni fog.

Így.