Lelki sérült lesz a gyerekből ha a tehetetlen szülő szíjjal elveri a fenekét?

A szülő ha tehetetlenségében, hirtelen felindulásból ad egy pofont a gyerekének, nem ugyanaz, mintha elővenné a szíját és elveri. Az egy előre eltervezett verés. NEM UGYANAZ! Már kérdést teszel fel róla, ezek szerint terv fázisban van. Nem érzed magad szadistának?

Egy pofon épp "kicsúszhat", de ha már tervezel ezeket az nagyon nagy baj.

Gyilkosságnál sem mindegy, hogy előre eltervezett, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, vagy felindulásból elkövetett. Csak egy életnyi különbség van a kettő között (Az egyik életfogytot kap, vagy egyes országokban halálbüntetést, a másik vagy 20 évet).

NEM MINDEGY.

Ha eltervezed, aljas vagy, ha felindulásból követed el, akkor nagyot hibáztál.

Biztos hogy megviseli!!! Kit ne viselne meg ha bàrmelyik szülője megverni?!

Ès elèrtèl valamit kedves kèrdező? Tàn jobb lett a gyerekkel a kapcsolatod? Kötve hiszem....

Az ilyen agresszív szülő is ugyanezt èrdemelnè, valaki jól elverje!!!!!!

Tanár feleségem és a kolléganői is, mindig megdöbbennek, hogy mekkora türelmem van a kisfiamhoz, és a gyerekekhez általában. Holott ők tudhatnák a legjobban, hogy a szülő a gyerekének viselkedés-mintákat ad, akaratlanul is.

De a mondanivalóm lényegét egy orvosi példával tudnám jól megvilágítani. Ha köhög a gyerek, a nyugati orvoslás köhögés-csillapítót ad. Én buddhista vagyok, és engem érdekelne, hogy miért köhög a gyerek, és a köhögést kiváltó okot szüntetem meg. Az ok megszűnésével megszűnik a köhögés is azonnal... De hozhatnám a lázat és a fájdalmat is példának...

Szóval nem vagyok mindig a tüneti kezelésnek a híve.

Egy pofon (vagy szíjjal meglegyintés) tüneti kezelésnek jó, de a problémát hosszabb távon nem oldja meg.

Beszélgetni kell a gyerekkel és példát mutatni. Ja, és elfelejtettem a legfontosabbat: a gyereket elsőorban nem nevelni, hanem szeretni kell.

Amúgy különösebben nem szeretem, mert nekem túl elvont, de gyerekneveléssel kapcsolatban gyakran emlegetem Müller Pétert, aki néhány tömör mondatával nagyon beletrafált a dolgok lényegébe:

"A nevelés nem csak elveken és okos taktikán múlik, mert elsősorban a lényünkkel nevelünk. A nevelés: titkos metakommunikáció. Ami jó benned és tiszta, és ami rossz és koszos, továbbadod. A gyerek remegi félelmeidet, aggódja az aggodalmaidat - de éli a nyugalmadat és derűdet is - ha valódi."

Általános suliban a túlkoros, kezelhetetlen,a fél sulit terrorizáló osztálytársunkkal ez volt az egyetlen hatásos módszer. Fejes vonalzóval kapott, igen keményen, úgy ordított végig, hogy zengett az egész iskola.

Egy ilyen verés után hónapokig nyugtunk volt. Ma a bulvárlapok címoldalán lenne, a tanárnő meg börtönben.