Egy kilencévesnek nem lehet "magánügye"?

Nem olvasnám el, pontosan azért, mert alapjaiban tudja aláásni a bizalmi viszonyt.

Kamaszként anyám elolvasta, onnantól részemről hírzárlat volt felé. Ezzel maguknak is rosszat tett, hiszen rághatta a körmét, hogy mi van velem, én onnantól szigorúan a semleges beszédtémákra szorítkoztam. Ez a bizalmi válság talán a huszas éveim közepére rendeződött.

Apám ezzel szemben mindig is jó diplomata volt, ha egy titkot rábíztál és a szavát adta, az felért egy szerződéssel. A mai napig soha, senkiről nem fecseg.

Na, ő sokkal többet tudott rólam. Ha valami nem tetszett, inkább kérdezett és meghallgatott, nem ítélkezett.

Ez számomra is tanulságos utólag, a saját lányomnál is igyekezni fogok azt az elvet követni, amit apám velem.

Kérdező, amiről te írsz, (ismerőseid álláspontja) nekem mindig is azt sugallta, hogy a gyereket nem önálló, korához képest döntésképes egyénnek kezelik, hanem egyfajta tulajdonnak. Mint amikor kutyája van az embernek. Hazamész, furcsa a tekintete és elkezded átkutatni a lakást, hogy mit művelhetett, amiért bűntudatot látsz rajta. (Akinek van kutyája, szerintem pontosan tudja, hogy miről beszélek, ilyenkor lehet pisifoltot, megrágott kábelt, széttépett zsepit találni :))

Én nem néznék bele. Szerintem nem fer a kislánnyal szemben.

Inkább beszélgess vele, kérdezz. De ne nézz bele a naplójába.

Szerintem az ellenőrzésnél sokkal jobb az érdeklődés a gyerek felé.

Az én lányom már 16 éves, de egészen kiskora óta "grafomán", mindent leír. Sose néztem bele. Nyitott személyiség, én is az vagyok, napi szinten körülöttem lebzsel, amikor főzök és mesél. Érzésekről, kapcsolatokról, emberekről, barátokról, szerelmekről.

Nyilván vannak titkai, nincs jogom hozzájut. Ami fontos, elmondja, tudja, hogy bármivel jöhet.

A laptopja nyitva, sokszor mutatja, egy egy témához mit írt hozz, adott esetben rákérdez, hogy szerintem egy-egy képe publikus-e, vagy inkább ne rakja ki.

Azért nyitott, mert tudja, nem kutatok utána.

Szerintem ha 9 éves korában beleolvasol a naplójába, nem fogod tudni abbahagyni. Mindig azt fogod érezni, még jogod van hozzá.

A lányom mesélte, hogy a barátnője gyanakodott az anyukájára, hogy olvassa a naplóját. Hajszálat rakott a lapok közé, anyuka meg lebukott. Sokat rontott a kapcsolatukon, mert a lány úgy érzi, nem adott okot a bizalmatlanságra.

Szóval te tudod, de én nem kezdeném el a belenézegetést. Inkább kérdezz!

"Szerintetek is el kéne olvasnom a naplót?"

NEM!

egy kilencevesnek is lehetnek titkai, meg ha azok gyerekesek is. Ha egesz eletedre el akarod cseszni a bizalmat, akkor olvasgasd nyugodtan.

Az en lanyom is ir naplot, SOHA nem jutna eszembe elolvasni, es a felesegemnek sem, pedig nem dugja el, talan azert mert bizik bennunk. 10 eves, es van maganszferaja is, a szobaja ajtajat akkor csukja be amikor akarja, es mindig kopogunk mielott benyitunk. Ha azt mondja hogy most ne jojjunk be akkor nem megyunk.

Szerintem ez alapveto dolog.

39F

Szia! szerintem sem rossz dolog ha naplót ír, és azt más nem olvashatja. Néha kell nekik is a saját kis világukba, gondolataikba visszavonulni, még ha kicsi gyerekről is van szó. :)

Ha egyébként mindent megoszt veled, és nem egy befelé forduló gyerek akkor jól van ez így!

Egy ember írta, hogy elolvassa, te meg rögtön ráharaptál, hogy "igazatok van". Kinek, annak az egy embernek?

Ne olvasd el. Lehetnek titkai, és bízik benned, miért rendítenéd meg a bizalmát? Lelkileg nem tudsz segíteni rajta, ha nem önként mondja el a bajait, hanem kikutatod. Mit gondolsz miért beszélget a pszichológus? Mondj egy megtörtént esetet, amikor kutakodással, meg titkok ellopásával segítettek valakin. Te csak kíváncsi lettél szerintem, mivel felbuzdítottak a "kedves" ismerőseid, és ezzel takaróznál. Ne olvasd el. Rossz esetben egyedül lép túl egy kis lelki válságon, ha egyáltalán van neki. De ha elolvasod, és rájön, az életben nem mondd el neked semmit, de még csak le sem írja, és akkor majd ez okozza neki a lelki bajt.

Hát nagyon remélem, hogy ha neplót fog írni a lányom, akkor lesz annyi eszem, hogy ne olvasam el. Igenis lehetnek egy kisgyereknek is titkai, igenis joga van beszámolni mindenről. Beszélje meg akkor, ha úgy gondolja, és azzal, akivel úgy gondolja. Nem fogok erőszakkal belemászni a gyerekem arcába. Ha kilenc év alatt annyira nem sikerül kielekítanom vele belsőséges viszont, hogy a fontos dolgokat nekem mondja el, azon a napló tikos olvasgatása nem segít, csak ront. Ez esetben nagyon melléfogtam a nevelésben.

A világért se olvass a naplójába egy lelkileg egészséges kilencévesnek. Neki is kijár a tisztelet.