Anyukák! Csak én vagyok ennyire szerencsétlen? Vagy nagyok az igényeim?

Hát sajnos jó tanáccsal nem tudok szolgálni nagyon, csak átérezni a helyzeted mert mintha a fiamról meg rólam írtál volna 2 év előnnyel a javamra, mert Ő már 6 éves.

Amit tudok tanácsolni az a magne b6. Nagyon jót tesz az idegeidnek. Én azt vettem észre hogy amióta szedem sokkal nyugodtabb vagyok, kevésbé húzom fel magam, és valahogy mintha a gyerek is kezelhetőbb lenne. Talán azért mert az én feszültségem rajta csattant, és vissza kaptam tőle, vagy nem tudom. Mindenesetre nekem használt, reggel-este veszem be.

Az hogy nem vevő semmire, fog változni az ovi hatására. Ő is 4 évesen kezdte az ovit, de itthon énekelgetni, mondókázni még csak egy pár hónapja tudunk. Olvasni nem tudtam neki sose, mert vagy kivette a kezemből, vagy minden sornál beleszólt. Ha meg mondókázni, énekelni szerettem volna vele befogta a számat.

Amúgy az oviba is így viselkedik? Mert az én fiam az oviba mintha nem is ő lenne. Itthon akaratos, hisztis, beszólogatós. Igaz azt nem mondja hogy úgy is azt csinál amit akar, cserébe kizavar a szobájából. Közli hogy tünés és rám csukja az ajtót. :/

Ellenben az oviba kis csendes, vissza húzódó. Bár ha valamit nem akra, pl tornára menni akkor könyöröghet neki az összes óvónő a karbantartóval együtt akkor sem megy, de ezen kívül nincs vele ott probléma.

Érdeklőd meg az oviba hogy van-e pszichológus, lehet érdemes lenne járnia hozzá. Bár ezt még tapasztalatból nem tudom, az én fiammal januárba kezd majd el foglalkozni, de megpróbálhatod.

Kitartás, és használd ki az ovis délelőttöket, akkor foglalkozz kicsit magaddal. :)

amiket leírtál, azok szerintem nevelési hibák következményei.

igazából a szavak jelentéseivel sem vagy tisztában :)

"Próbálkozom. Eleinte spen kérem, aztán határozottan, ( sokszor), majd a végén már kiabálva, de semmi eredménye :( "

hát hol itt a határozottság és a következetesség? ez pont az ellentettje...

nem kell sokszor szólni, sem kiabálni. szépen megkéred, majd még egyszer és közlöd, hogy a következő figyelmeztetés után ha nem mozdul, következménye lesz. és úgy is lesz, szólsz, nem reagál, szépen megfogod és mehet a büntibe. na ez a következetes és határozott nevelés.

de ha lehet, a büntinek legyen köze a rosszasághoz.

számomra döbbenetes, hogy 4 évesnek nem tudsz olvasni! itt is nálad lehet a hiba, vagy nem jó a mesekönyv, nem neki való, pl. sok a szöveg, kevés a mese. vagy hangsúlytalanul adod elő. ebben az esetben szuper megoldás ha nem te mesélsz hanem együtt kitaláltok egy mesét. te feldobsz 2 szereplőt meg egy helyet pl. a süni meg a nyuszi mendegélnek az erdőben. erre mondjon ő valamit és már el is indult, benne van.

miért nem tudsz filmet nézni? lefekteted 8kor, aztán van 1-2 órátok apával kettesben. lehet szexelni, filmet nézni, könyvet olvasni. több millióan élnek így, nagyszülők nélkül és megoldják... nálunk sincs nagyi, de miután lefektettük a gyereket, van 2 óránk egymásra, magunkra...

soha nem fogad szót, megrúg, megüt. 4 évesen??? hahó, nem kéne hagyni! ne visszaüss hanem neveld meg! párod szerint ezt tényleg hagyni kell? aztán majd a suliban az osztálytársait fogja rúgdosni, hiszen lehet, otthon se szólnak? fogd meg erősen a kezét, hogy érezze, guggolj le, nézz a szemébe és mond el neki, hogy nem szabad se rúgni se ütni se semmilyen fájdalmat okozni senkinek, és nagyon szomorú vagy, haragszol rá, mert fájdalmat okozott neked szándékosan, ezért menjen be a szobájába, üljön le az ágyra és gondolja át. büntinek akkor lesz vége ha szólsz neki, addig eszébe se jusson felállni onnan, játszani vagy kijönni...

ha letelt akkor pedig bocsánatkérés, ölelés, puszi és az ígéret...

nem lehet ezeket ráhagyni, nem 1,5 éves hanem 4! :)