Szoktál nemet mondani nassolásra? Vagy mennyiséget korlátozni?

Én szinte sosem mondok nemet a kisfiamnak (2 és fél éves), csak fogmosás után.

Nem tudom, hogy ennek a "módszernek" köszönhető-e, de ő sosem eszik sok édességet, mindig csak annyit eszik, amennyi jól esik. Pl. sokszor kér túrórudit, de csak párat beleharap, és nem kéri a többit, vissza adja. A csokival ugyanígy van, szóval abszolút mértéket tart (szerencsére).

Így ha például közvetlen ebéd előtt kér egy kis csokit vagy túrórudit, vagy bármit, akkor is adok neki, mert tudom, hogy attól függetlenül megeszi az ebédjét (meg nekem is sokszor jólesik ebéd előtt pár falat csoki, utána valahogy jobban esik rá a sós étel).

Szóval én nem korlátozom, de ha mondjuk mértéktelenül akarná enni ezeket a dolgokat, akkor biztosan nem így csinálnám.

Amúgy mindig elérhető távolságban van neki bármi amit szeretne, ezért aztán nem is tartja olyan nagy "becsben".

Ezt csak onnan gondolom, hogy gyerekkoromban nálunk is így volt, és így engem sem izgatott soha különösebben a nasi vagy édesség, mert tudtam, hogy mindig ott van, ha kell.

Ma például ebéd közben itt volt előtte ilyen pici pogácsa, és két kanál főzelék közt bekapott néhányat, de azért megette az ebédet is.