Mikortól éreznek empátiát a gyerekek pl egy mesefigurával?

Az en lanyom a napokban 2.5 evesen mutatott empatiat eloszor. Latott egy beteg labu galambot es nagyon elszomoritotta a latvany ot.Azota nem kergeti oket..

Elsirni szerintem kesobb szoktak, most inkabb csak az ijedtsegtol vagy felelemtol inkabb.

Most hétvégén történt meg először.

Nézte az Aranyhaj filmet, a magyar 2 csatornán, nem a mesét, a filmet, és elsírta magát, mikor a boszorkány elrabolta a babát.

Nem lehetett megvígasztalni, a lelkére vette nagyon, bár gondolom az is benne van, most született kistesója, akit imád, és ezért is sajnálta a babát.

Tegnap kapta az első oltást a pici, s telejes kész volt a lányom, hogy a tesó oltást fog kapni, és az majd fáj neki.

Szóval 4,5 évesen jött elő ez az együtt érzés, el erzékenyülés.

Szerintem már egész pici korban, már akkor is (vagy talán főleg akkor), amikor még nincs "mesetudatuk", tehát nem különül el náluk a mese és a valóság. A fiam olyan két év körül lehetett, amikor a bölcsiben mondtak egy mondókát valami kutyáról, akinek fáj a lába, és amikor mentem érte, akkor mesélték, hogy a gyerek hogy megsajnálta a kutyát, és mondta, hogy szegény kutya, majd én megsimogatom :) Pedig ez csak egy mondóka volt, nem is rajzfilm, vagy kép.

Olyan viszont nem történt még hat év alatt, hogy mesén sírt volna. Most már inkább úgy vagyunk ezzel, hogy kérdezgeti, ha valami rossz történik a mesében, hogy "anya, ugye ez nem igaz, ugye ez csak kitalálás?" :)