Mit tehetnék hogy hallgasson rám a kisfiam?

Egy közeli barátnőm példája alapján látom, hogy a kiabálás és a popsira verés nem hatásos. Ő is két éves kora után jött erre rá, miután nagyon kezelhetetlenné vált a fia. Neki azt tanácsoltam, hogy mindig mindent magyarázzon el a fiának, hogy mi miért történik. Ha rossz, ha nem bír vele, ne vegyen róla tudomást, ültesse le, küldje be a sarokba, amíg lehiggad. Ha valamit mond, azt tartsa be. Pl: "ha nem fejezed be, hazamegyünk. Mondja el egyszer, a következő alkalommal vigye haza. Vagy, ha nem fejezi be (ha esetleg boltban csinálja a hisztit), nem kapod meg a túrórúdit (vagy amit megígértél neki) és tényleg ne kapja meg. Ha lehiggad a hiszti után, öleld meg, beszéljétek meg, mi történt. Következesen mindig tartsd be, amit megígérsz, vagy amit megtiltasz. Sok türelemmel enyhíthető a hiszti korszak. Nálunk legalábbis ezek a módszerek váltak be. Persze, nem vagyunk robotok, nálam is előfordul, hogy elszakad a cérna és akkor rákiabálok, pedig alapból birka türelmem van. De olyankor azt veszem észre, hogy csak ráteszek a helyzetre még egy lapáttal. Nem vagy rossz anya, ezt ne gondold. Nekem a gyerek terén sok tanácsot adott anyukám, aki óvónő, ezeket, amiket ide leírtam is ő javasolta.