Mit szólnál, ha egy szép napon, miközben nevelgeted a gyermekeiteket, azt mondaná a férjed, hogy már nem szerelmes beléd?

Hűűű, hát ez gáz! De azért nem a világvége.

Valószínűleg rosszul fejezte ki magát, talán arra célzott, hogy a lángolás már elmúlt benne.

Nekem is mondott egyszer egy ilyet a párom, de azután megbeszéltük, hogy csak a hőfok ment lejjebb, a szeretet nem múlt el.

Azóta is vannak hullámvölgyek, mint mindig, csak már több a völgy, mint a hegy és nehezebb kimászni belőle.

Ez 7 év és 2 gyerek után van így.

Idén nyáron volt egy nagyon komoly szakadékunk, azt hittem már vége a kapcsolatunknak.

Természetesen akkor mélyülnek el a völgyek, amikor nem figyelünk eléggé egymásra, nem beszélgetünk, ritkul a szex, csak a napi rutin és a mókuskerék van.

Úgyhogy nyár végén fogtuk magunkat és 6 év után leléptünk egy hétvégére a tengerpartra a barátokkal. Tudom, luxusnak tűnik, de ha a hosszú távú hatásait nézzük, akkor nem az. Iszonyú jó érzés volt kicsit csak magunkkal foglalkozni, este hosszú sétára menni és persze egész nap henyélni, na meg nyugodtan végigenni a menüt :D

A 2x6 órás autóutat is végigbeszélgettük, sokat röhögtünk, poénkodtunk, mint régen.

Úgyhogy ilyet bátran ajánlok mindenkinek, akár belföldön is.

A hosszú útnak az az előnye, hogy közben rá lehet készülni a dologra, hátránya viszont, hogy messze vagyunk a gyerekektől, ha netán bármi gond van.

Mindamellett, hogy teljes mértékben megértem a csalódottságodat, azért ezt a dolgot lehet, hogy picit intenzívebben éled meg, mint kellene.

Nem ismerem a férjed, de általánosságban elmondható, hogy a férfiak nem a szavak emberei, nem tudják magukat megfelelően kifejezni és - bár ez a nőknél is előfordul :D - gyakran előbb jár a szájuk mind gondolkoznának.

Pl két gyerek szoptatása után a melleim hát nem úgy néznek ki mint azelőtt, nem lett csúnya, de nem olyan mint volt és egyszer mondtam a férjemnek, hogy hát elég randák lettek, erre az volt a válasza, hogy rondának azért nem mondanám :D Gratuláltam neki és fél órát röhögtem ezen, imádja a melleimet, de fogalmazni azt marhára nem tud :)

Rengeteg ember gondolja úgy, hogy az őszinteség mindenek előtt, én ezzel nem értek egyett, nem kell mindig őszintének lenni, mert az néha egyenlő a totális tapintatlansággal.

1000-ből egy házaságot kísér végig a sírig a szerelem, de ha nem is ver az ember szíve ezerrel, még lehet boldog és nem kell mindig mindent a másik orrára kötni. Én sem vagyok szerelmes a férjembe, de ezt sosem mondanám neki, mert így is nagyon boldog vagyok vele, a szex is nagyon jó.

Tehát egyrészt nem biztos, hogy ekkora feneket kell keríteni neki, másrészt viszont ahogy írták korábban mások is, lehet, hogy így szeretné jelezni, hogy neki valami nem kerek.

Mivel ma reggel történt az egész, ezért gondolom rendesen össze vagy zavarodva, így nem lehet döntéseket hozni, erre aludni kell nem egyet, hanem többet is. Én most várakozó állásban maradnék és figyelnék, hogy mi történik, vajon mi célja volt ennek a mondatnak, ha egyáltalán volt célja.

húha, hááát, valóban ezt így nem kéne kimondani, de azért annyira se kéne túlreagálni ahogy te.

11 éve vagyunk együtt a férjemmel, már idejét se tudom mióta nem vagyunk szerelmesek egymásba :) ez egy természetes dolog, kémia, 1,5-2 év alatt elmúlik a szerelem, amikoris megszokjuk a párunk illatát :)

azért nem kéne "élned a saját életedet" mert ő úgy van beprogramozva ahogy az emberek 99%-a, inkább fogadd el, hogy nem szerelmes, de bizonyára nagyon szeret és tisztel, te pedig örülj neki, hogy ennyi év után is tudsz szerelmes lenni, én irigyellek, biztos jó lenne még mindig lángolni ennyi év után :)

persze az jó, ha mostantól csini leszel, az csak jót tehet egy kapcsolattal ha a férfi melóból hazaérve nem egy pizsóban, szőrös papucsban csuszogó, zsíros hajú asszonykát talál otthon ;)

hát a kérdező eddig se volt elhanyagolt, ezt kifejezetten írta is...:-)

Én amúgy nem vagyok ugyan zsíroshajú, meg fürdök is, de mióta itthon vagyok, igenis szőrpapucsban slattyogok, és nemigen figyelem, hogy a ruhám mennyire csini, és a férjemmel mégis jól elvagyunk...:-)) Legalábbis azt hiszem, de ki tudja, holnap reggel nem nyög-e be nekem is egy ilyet, mint a kérdezőnek...sztem amúgy ez az otthon miben, hogy smint férfija is válogatja, nekem sose izgatta, hogy itthon miben vagyok...

"Nagy szerelem volt. Megismerkedésünk után egy évvel, már házasok voltunk!"

Na pont ez a baj, ezt írtam az első válaszban... AMíg a rózsaszín köd van, nem szabad beleugrani ilyenbe, hogy házasság, meg gyerekek... Mert nem látod racionálisan a kapcsolatot. Szerintem legaláb 3-4 év együtt, és utána mikor leszáll a köd, akkor derül ki hogy működik-e hosszabb távon is együtt, utáne kell nekiállni házasodni stb...

Mint többen is irták természetes, hogy idő után elmúlik a szerelem és szeretet váltja fel. Nálunk is ez van, és eszem ágában nem lenne,hogy ezért "szakitsak" a férjemmel. Szeretem, de a lángoló szerelem már elmúlt. Bár én szerencsés vagyok mert nálam rekord időig lángolt, mondhatni 10 évig biztos. 15 éves házasok leszünk, 17 éve vagyunk együtt. A férjem pedig még mindig bolondul értem, sokszor nem is értem komolyan. Voltak nekem is olyan korszakaim mikor pont ezt gondoltam magamban, hogy Te jó ég, már nem is szeretem őt. Aztán mégis elmúlt ez az érzés, szerencsére, nem is kellene senki más. 3 csodás gyerekünk van, legkisebb 2 éves.

Én a helyedben megbeszélném a férjeddel hogy ezt mégis hogy gondolta. De nem akar elhagyni téged? Mert ha nem akkor nincs baj, csak újra kell éleszteni benne a vágyat. :)