Mindent az orrába dug, ami belefér. Mit tehetnék, hogy ezt megakadályozzam?

Szerintem jól gondolod: valószínűleg tényleg így akarja felhívni magára a figyelmet. (Különösen, ha ezt a kistestvér érkezése előtt nem csinálta.)

Egyetértek az előttem szólóval abban, hogy sokat jelentene neki, ha érezné, hogy neki is jut belőled. Próbáld meg megtalálni azokat az időket, amikor egy kicsit vele is tudsz lenni, rá is tudsz figyelni - csak rá. Tudom, hogy nagyon nehéz ez egy pár hetes kisbabával, de nem megoldhatatlan. Lehet, hogy a közösen eltöltött idő meg is oldja a problémát.

Ezen túl, pedig próbáld meg bevonni a babás dolgokba is. Apróságokba, amiket ő is meg tud csinálni, hogy érezze, hogy ő is fontos.

Én is hasonló helyzetben voltam néhány hónapja és sokszor belegondoltam, milyen nehéz lehet a kisfiamnak, hogy a kicsi körül teszek-veszek, beszélgetek vele, őt pedig óhatatlanul korlátozni kell egy csomó dologban. Neki tiltok, rászólok, stb., a kicsit meg természetesen nincs még miért "fegyelmezni" ... ez nagyon rossz lehet nekik.

(Abban az időszakban naponta 100x is megkérdezte, hogy "anya szeretsz?", pedig ez azelőtt egyáltalán nem volt szokása. Azelőtt ez természetes volt, mit a víz.

Ha az odafordulás, bevonás önmagában nem segít, akkor próbálj meg beszélni vele.

2,5 évesen azért már sok mindent megért egy gyerek. Mondd el neki, hogy veszélyes, amit csinál és te aggódsz miatta.

Szidni semmiképpen ne szidd le.