Mire kell mondani egy 14-08 hónapos kisgyereknek, hogy nem szabad?

Én is hasonlóan csinálom/csináltam! Szerintem egy kisgyereknek a következő dolgokat nem szabad:

- Amivel a saját maga vagy mások testi épségét veszélyezteti. A legjobb természetesen, ha a lakásban lehetőség szerint elpakolod a veszélyes dolgokat, de így is marad csomó minden: nem szabad verekedni, a kocsik közé kirohangálni, polcra felmászni.

- Rombolni. Ez természetesen nem a csatjaid kiborítását jelenti, hanem azt, ha például püföli a tévét, megeszi a mobiltelefont. A csatkiszórásnál mindig legyél ott, könnyen kárt tehet magában, ha lenyeli pl.

- Alapvető illemszabályokat be kell tartani. Nem azt mondom, hogy mindig legyen csendben, és viselkedjen úgy, mint egy felnőtt, de a boltban nem vágjuk földhöz a dolgokat, és csak akkor esszük meg a Túró Rudit, ha már kifizettük. Ha már hónapok óta szépen eszik kanállal, ne kezdjen újra kézzel turkálni az ételben. Bár ezek inkább pár hónap múlva lesznek csak aktuálisak nálatok.

Ezektől eltekintve én sem vagyok a gyerek agyon korlátozásának a híve, az enyém is belemegy a pocsolyába, és ennyi idősen pakolhatta a dolgokat. 2 éves, a pakolást már kinőtte. :)

Szia!

Az én gyerekem még csak a pocakomban van, és első baba, de 8 évig voltam bébiszitter, szóval egy két dolog:

- a pocsolya önmagában is veszélyes tud lenni: felfázhat, lehet benne kutyapisi, macskapisi, szóval van fertőzésveszélye

- csatborogatás: oké, csak pakoltasd vissza, hogy megtanulja a rendet. :) 14 hónaposan már megérti, hogy miért kell.

- Nem dobálunk dolgokat, ebbe beletartozik a kaja, a zsepi, a pohár, a játék.

- Nem nyúlkálunk (pl konnektorba, de akár a villamoson/buszon/metrón a vészcsengőhöz se, kutyához, cicához sem, csak messziről figyeljük)

- Nem szabad mindent a szájba venni (homok, szappan, szőnyeg, cipőfűző, stb stb)

- Nem szabad fogkrémet enni (ez még nagyobb gyerek esetében is áll), nem szabad lenyelni a fürdővizet és nem szabad lenyalni a krémet a kezünkről/karunkról/lábunkról/anyáról

- Nem szabad rohangálni a lakásban, mert elcsúszhat és beütheti a kezét/lábát/fejét, lesodorhat dolgokat, amik sérülést okoznak.

- Nem labdázunk a lakásban

- Nem mondjuk, hogy "akarom", hanem azt mondjuk, hogy "kérem szépen" (ez alól kivétel, az "én akarom megcsinálni", mert amit megtud csinálni egyedül, azt csinálja meg, de nem követelőzhet, pl csokit, mesét, stb).

- Nem ütjük meg a másikat (sem anyát, sem apát, sem kistesót, sem nagyszülőket, sem állatot)

Most így hirtelen csak ennyi jut az eszembe, de ott van pl még a firkálás, pl falra, padlóra. Nem szabad, de biztosíts lehetőséget rá, hogy máshova rajzolhasson. Pl tegyél fel egy óriási rajzlapot a fal/padló egyik részére, ahol lehet rajzolni (14 hónaposan valószínűleg még csak egy nagy káosz lesz, de az neki alkotás, ne vedd el tőle az alkotás örömét). Ott van még a hiszti (ami lehet, hogy majd csak később jön elő, de lesz ilyen is), olyankor több megoldás is van: figyelemelterelés, magyarázat, fenyegetőzés, végül "szobába zárás", amíg lenyugszik. Bevásárlás előtt, ha viszed, akkor mondd meg neki, hogy szükséged van a segítségére, és jegyeztesd meg vele, hogy mit kell venni: répa, tejcsi, sajt, pelus, és ez lefoglalja a kis agyát egy időre és nem fog hisztizni. Ha elkezdené, akkor mondd neki, hogy szóljon ha lát valamit, ami piros, vagy kék, vagy hosszú haja van. Ez is leköti. A lényeg, hogy nem szabad hagyni, hogy legyen ideje eszébe jutni, hogy neki tulajdonképpen marha unalmas ez az egész. :)

Remélem tudtam segíteni!

Jó babás-mamást! :D

Szerintem ne változz! Nem kell agyon korlátozni egy gyereket! Nem baj, ha nincs állandó tilalmakkal körülvéve, a lényeg a következetesség: amit nem szabad, azt nem. De nem várható egy 14 hónapostól, hogy mindent azonnal megértsen.

Néha elképedek a játszón, mi mindent tiltanak az anyukák: ne mászókázz, mert leesel, ne menj a homokozóba, mert piszkos leszel, ne nyúlj ehhez, ne nyúlj ahhoz, úristen, sáros lett a ruhád, mi lesz most. Szerintem ez nagyon szomorú. Hagyjuk már élni azokat a gyerekeket!

Jót mulattam az utolsón! Amikor kicsi voltam a nagymamám féltett mindenféle sz.rtól, pl a fürdetésem kb 5 perc volt: megengedte nekem a melegvizet, éphogy megtelt egy lábnyira a víz, már csutakolt is le és jöhettem ki, mert félt, hogy vagy megfázom, vagy belefulladok. Pedig a szüleim hagytak legalább fél órát ázalogni, játszani a fürdővízben. :) A mama sokmindentől tiltott: ne etess kekszet a kutyával, ne húzd fel a szoknyád, ne rohangálj, ne csináld ezt, ne csináld azt. Gyűlöltem. Mármint nem a mamát, hanem hogy semmit nem lehetett. Aztán megszoktam, hogy ha a mamával vagyok, akkor lehet dominózni, énekelni, rajzolni, és hasonlók.

A homokozóról annyit, hogy a macskák imádnak belepisilni éjjelente, szóval azért van némi értelme valamennyire óvni a gyereket tőle. Nem rég volt itt egy kérdés, hogy két éves kislány állandóan a bugyijában turkál, fáj neki, viszket, és folyása is volt. Kiderült, hogy összeszedhetett valami gombás fertőzést. Három hely lehetséges nyáron: homokozó, uszoda/strand vagy annak a wc-je.

Piszkos lett a ruhád, na bumm, most még nem kell, hogy legyen tisztaságérzete, de azért lehet neki mondogatni, hogy ha ezt meg ezt csinálod, akkor ki kell mosni a ruhád és nem hordhatod egész héten mondjuk. :)

Az nem baj, ha engedékeny vagy. Amiket írtam, ezek alapok (szerintem) amik leginkább a gyerek érdekeit védik. A túlzott tiltás nem jó. Van egy dalszöveg, ami nagyon régóta a mottóm: hazudni tanít, aki tiltással nevel. Magyarul, ha kb semmit nem engedsz a gyereknek (pl kis barátnál/barátnőnél való ott alvás), akkor előbb utóbb elkezd lódítani, majd ha hozzászokik, hogy át lehet verni téged, akkor a hazudozni, és annak nincs jó vége. Én kamaszkorban kezdtem a szüleimnek a hazudozást, mert semmit nem engedtek: se buli, se barátnő, se pasi. Jó, mert hogy minek nekem az, de könyörgöm, a másik utcába nem voltak hajlandóak elengedni, hogy egy éjszakát ott aludjak a barátnőmnél. Ezt rosszul csinálták, és egy csomó szülő elrontja sajnos (én is el fogom valószínűleg). Szóval jó dolog, ha engedékeny vagy, de vannak bizonyos "szabályok" amiket jó ha betartasz a gyerek érdekében. Aztán ha felfogta, mi a lehetősége, hogy mondjuk nem nyúlkálunk mindenféle gombszerű dologhoz, (mert pl megállhat tőle a villamos és a nénik elesnek a hirtelen fékezéstől, vagy megkarmolja őt egy macska, mert "titaaaaa!", és az nem szereti), akkor már nem kell neki többször mondani, csak emlékeztetni: "vigyázz azzal a gombbal, emlékszel mit mondtam neked róla?"

Biztosan nagyon jó anyuci vagy/leszel!!!

Jó babás-mamást! :D