Meddig lehet egy gyerekre haragudni? Részletek lent kicsit hosszú lett bocs.
Kisfiunk botokkal játszott más gyerekekkel, kértem, hogy tegye le nem egyszer. A vége az lett, hogy ő ütött meg ráadásul egy kisebbet a bottal. Mindig kér bocsánatot ha ilyen előfordul, de most nem, azzal jobban el volt foglalva, hogy én megverem e, ami szintén rosszul esett csomó szülő előtt, mert igen ritkán van, hogy kap egyet, az is csak otthon, ha már minden kötél szakad. De nem veréssel nevelünk.
A végén félelmében ő sírt, pedig nem akartam én bántani, csak megtudni mi történt.
Fél óra múlva már itthon kértem ne labdázzon szépen rendes hangon, erre inkább becsukta az ajtót, hogy ne halljam. NO ekkor elszakadt, és kapott vagy hármat a popira, combra. Azóta kivagyok készülve, mert útáltam amit tettem. Most nem akarok vele semmit csinálni ameddig csak tudok, amolyan bevágom a szomorút, ami tudom, hgy reggelre megfog változni.
Szóval meddig lehet egy anya szomorú, és amolyan hanyagolni a gyereket, hogy az rájöjjön, hogy túlzásba esett, és anya szomorú. Beszélgetés már volt többszázszor, ezért ezt találtam most ki.
Egyáltalán hatásos lehet ez a módszer ? Mert a másik a normálisan, vagy akár szigorúan beszélgetés, nem halad nálunk előbbre úgyh látom.
7 éves elsős fiúról van szó.
válasza:Én inkábelvettem volna a labdát, ha nem érti meg, hogy bent nem labdázunk.
Nagyon hirtelen vagy, ha tényleg ennyiért kikap, de gondolom benned volt a délutáni harag is a botozásért.
Szerintem inkább szólj neki, ha akkor sem haggya abba akkor mégegyszer szólj hogy kértekelek Fiam hagyd abba, ha akkor sem teszi, akkor büntetés, elveszem a labdát, és ma nincs mese, vagy holnap nem megyünk ki, vagy valamit megtiltanék, amit szeret csinálni!
válasza:Huh, hát ez a haragszomosdi szerintem olyan 3 éves szint...
Én is csináltam ezt, a 3 éves lányommal egy nap este. Nem olvastam neki este, egyedül kellett elaludnia..
Na de egy hét évessel szerintem két napig is lehet játszani, de nem csak hogy haragszol, hanem hogy semmit az ég világon nem engedsz meg, amiket szeret.
Próbáld ki , háhtha beválik. De sokszor nem tudod majd eljátszani.
válasza:Büntetni mindig azzal amit büntetsz. Ha játszótéren nem fogad szót, akkor azonnal hazamenni és x ideig nincs játszótér. Ha labdázik a tiltás ellenére akkor x ideig elvenni a labdát. Nagyon fontos, hogy mindig megbeszéljétek, ő is mondhassa el a véleményét, mert lehet, hogy hirtelen dühödben másképp látod a dolgokat. Volt már rá példa, hogy én kértem elnézést a gyerekemtől, mert igazságtalanul büntettem meg. (persze a ti esetetekben most nem így volt) Ha pedig megbeszéltétek igenis tessék kibékülni, de a kiszabott büntetést végig betartani. (még ha a te lelkednek jobb is lenne elengedni)
Lassan a kiskamasz korba ér, próbálgatja a határokat. Most kell "észnél lenni" felállítani mit engedsz és mit nem. Nagyon következetesnek lenni, ha valamit nem szabad akkor ha jó a kedved sem szabad... stb... Nem könnyű így amikor kamaszodnak, és a java még hátra van :)
(13, 3,5, 1,5 gyermek anyukája vagyok, a naggyal sokat küzdök én is)
válasza:Te nem csak hirtelen vagy, hanem érzelmekkel manipulálod már most.
Nem bántásból írom, félre ne érts!
SZERINTEM mindig ésszel kell ilyen helyzeteket kezelni, ő kicsi még, nem fog tudni ilyen játszmákba belemenni. Ez végtelenül egyszerű és átlátható kellene, hogy legyen számára.
Az első válaszoló írta jól, labdáztál, kértem valamit, nem tartottad be, elveszem a labdát, majd holnap visszakapod. Ilyen egyszerű de határozott büntetések kellenek, nem idegroham, meg érzelmi zsarolás.
Nem esik rosszul amit írtatok. Épp ezért kérdeztem, hogy belássam nem e túl indulatos voltam. Alapjában nem vagyok az. A két dolog közel egymáshoz történt.
Én sem vagyok biztos, hogy értené az érzelmi zsarolást, sőt nem is akarom ezt csinálni igazából, félvén, hogy ő is átveszi ezt, és nem akarom, hogy morci, szomorcivá váljon. De tényleg olyan sokoszor és szépen kérem meg dolgokra, és valóban elvenni szoktam, tegnap már totál betelt a poharam. Nem csak a tegnapi miatt, hanem a mindennapos kinlódások miatt. Csak felgyülemlett bennem is, amit eddig nyugodtabban kezeltem le.
Én is jártam már úgy, hogy észrevettem hogy én hibáztam (nem odacsapás volt) egyből bocsit is kértem tőle, nem szégyellem megtenni, ebből ő is tanul. Sőt a tanárnénije is járt már így vele, szerencsére észrevette és ő is bocsit kér.
Nem rossz gyerek azt is tudom, de a nem figyelése, sokszor sokszor kérésre nem megcsinálása hosszútávon összegyűlik, és most ez lett. A szám már rongyos, mert hiszek abban, hogy megbeszélni dolgokat :-)
Köszönöm a válaszaitokat !
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!