Miért hiszik azt az 1-2 éves gyerekek szülei, hogy a 4-5 évesek már "nagyok"?

Nem gondolnám,hogy azt hiszik, de gondolj bele fordítva.

Mondjuk egy egy évesnek mit tudsz megmagyarázni? Jóval kevesebbet,mint egy 4-5 évesnek.

Ahol a tesók között is ekkora különbség van, nyilván ott is, anyuka a nagyobbat próbálja megkérni,hogy figyeljen a kisebbre! Ez normális!

Mert valóban nagyok...

Nekem a nagy 3 éves múlt a kicsi 1.5 éves a naggyal már sok mindent meg lehet beszélni ,de nem kell mindig a kicsinek megengedni mindent, mert ő a kicsi.

Gondolom ez akkor is volt,amikor a te gyereked volt 1-2 éves, csak nem vetted észre!

De szépen meg kell mondani,hogy ti másfele mennétek.

Sem neked, sem másnak nem kell alkalmazkodni,ha nem akar.

Én viszont pont a fordítottját láttam.

Ismerős anyuka, 3 éves gyerekkel. Az én babám még csak 5 hónapos. Megkért járjunk el sétálni velük, meg akár a játszóra. Oké, a babám úgy is el van a kocsiban. Viszont mivel még szopik, nem mindegy,hogy mikor megyünk.

Ez van! Egy idő után anyuka kezdte húzni a száját,hogy de ők most akarnak. Semmi gond, mondtam,hogy menjenek,majd megyünk, de ne várja már el,hogy amíg ő a játszón beletöm egy kiflit a 3 évese szájába, addig én is úgy kapom elő a cicim!:)

Én nem hiszem. Meg az én szüleim sem hitték, amikor én voltam 4-5 éves. Meg a baráti körben sem hiszik ezt. A mai szülők közül sokan lusták/fáradtak odafigyelni és igazán foglalkozni a gyerekeikkel, és kényelmes az ordító kicsire ráhagyni mindent.

Ettől függetlenül persze nagyobb az elvárás a 4 évessel szemben, nagyobb is kell legyen, és 4 évesen már tanulnia kell azt is, hogy igazodjon másokhoz, és legyőzze a saját akaratát, türelmes legyen, stb., pl. erre is jó az ovi, a közösség, a csapatsport, de az nem szerencsés, ha a kistestvér akaratának van alárendelve. Más az, ha megdicsérjük, amikor önként lemond valamiről, a kicsi érdekében, de erre kötelezni nem lehet, mert az hosszútávon lelki/jellembeli sérüléshez vezethet mindkét gyereknél.

Én ezért utálok már lassan a játszótérre járni. 3 éves a fiam, de a 1,5-2,5 éves anyukák teljes elfogultsággal vannak a gyerekeikkel, mindent szabad, homokot szórnak, szó nélkül elveszik a játékainkat, nekik persze nincs, vissza nem akarják adni, legutóbb a 2,5 éves rugdosni kezdte a fiamat, anyukája pedig: "jaj, most nem otthon vagy éééédes, ne rugdoss" olyan hangsúllyal, mintha épp megdicsérte volna.

De, ha esetleg véletlen a 3 évesem nekiszalad véletlenül a 1,5 évesnek, akkor mi vagyunk a hibásak vagy, ha a csúszdán feláll, akkor "ne csináld, a butaságot ne tanítsd a picinek" rászólnak.

Háááááát nem tudom. Az én kicsimnek sosem engednék ilyet.

3év 3 hós és 13 hós gyerekek anyukája.

Pedig igaza van a kérdezőnek!!! Az a baj hogy azok az anyukák akiknek még csak 1-2 éves a gyerekük még nem tudják,hogy a 4-5 éves is pici.Sok mindent el lehet várni már egy ekkora gyerektől de ha a kicsi megszokja hogy mindig hozzá alkalmazkodnak mert ő még pici soha nem tanulja meg hogy neki is tiszteletben kell tartani a nagyok igényeit!!!

Nekem 3 gyerekem van és bizony nem lehet mindent a kicsinek.A nagyoknak vannak is elő jogaik és a pici már abba született bele hogy nem csak róla szól a világ.Bizony ha valamelyik nagy elakar vonulni a szobába akkor nem engedem be az 1 évest akkor sem ha hisztizik.Ennyi jár a nagynak is.Nem a gyerekeknek kell jól kezelni az ilyen szituációkat hanem a felnőttnek!